Jobb a diák telefonja, mint a gép, amin az iskolában tanulnia kellene

Leharcolt gépeken, nemritkán elavult operációs rendszerekkel és szoftverekkel kellene korszerű tudást átadniuk az informatikatanároknak szerte az országban. Gyakran a diákoknál lévő telefon erősebb és gyorsabb, mint a számítógép, amin tanulniuk kellene.

  • Eduline
pixabay.com

Az egyik fővárosi iskolában még Windows XP fut a gépeken, és nem is tudnának újabb verziót telepíteni, mert még a régebbi operációs rendszerek is csak döcögve működnek. Bár sokan már nem is emlékeznek a floppy-ra, ám az iskolákban még mindig vagy floppy- vagy CD-lejátszóval felszerelt gépek vannak, amikor a programokat már DVD-n adják ki – írta a Magyar Nemzet.

Ha egy kis iróniával közelítünk a helyzethez: a számítástechnikai labor olyan, mint egy tudománytörténeti tárlat, kiválóan reprezentálja a 2000-es évek vívmányait, és a naptáron kívül semmi sem jelzi benne, hogy 2015-öt írunk.

Fontos infók

Kerülik az iskolát, akik félmilliós fizetést akarnak

Ez a diploma tuti befektetés: mi vár a kezdő informatikusokra?

A bölcsészek tarolnak az informatika világában

Áldatlan állapot: félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ már ígéretet tett a gépparkok fejlesztésére, így az iskolák vagy várnak, vagy megpróbálnak önálló forrásból új berendezéseket szerezni.

Míg más országokban már mindennapos, hogy nem csak informatika órán használják a gépeket, így például földrajzórán a Google Earthöt használják, vagy már tableteken néznek feladatokat, addig nálunk 2000-ben kifulladt a lendület és az informatikai oktatás szellemi keretei megmerevedtek, és máig megőrizték a XX. század emlékét – vélte Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.