Jobb a diák telefonja, mint a gép, amin az iskolában tanulnia kellene

Leharcolt gépeken, nemritkán elavult operációs rendszerekkel és szoftverekkel kellene korszerű tudást átadniuk az informatikatanároknak szerte az országban. Gyakran a diákoknál lévő telefon erősebb és gyorsabb, mint a számítógép, amin tanulniuk kellene.

  • Eduline
pixabay.com

Az egyik fővárosi iskolában még Windows XP fut a gépeken, és nem is tudnának újabb verziót telepíteni, mert még a régebbi operációs rendszerek is csak döcögve működnek. Bár sokan már nem is emlékeznek a floppy-ra, ám az iskolákban még mindig vagy floppy- vagy CD-lejátszóval felszerelt gépek vannak, amikor a programokat már DVD-n adják ki – írta a Magyar Nemzet.

Ha egy kis iróniával közelítünk a helyzethez: a számítástechnikai labor olyan, mint egy tudománytörténeti tárlat, kiválóan reprezentálja a 2000-es évek vívmányait, és a naptáron kívül semmi sem jelzi benne, hogy 2015-öt írunk.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ már ígéretet tett a gépparkok fejlesztésére, így az iskolák vagy várnak, vagy megpróbálnak önálló forrásból új berendezéseket szerezni.

Míg más országokban már mindennapos, hogy nem csak informatika órán használják a gépeket, így például földrajzórán a Google Earthöt használják, vagy már tableteken néznek feladatokat, addig nálunk 2000-ben kifulladt a lendület és az informatikai oktatás szellemi keretei megmerevedtek, és máig megőrizték a XX. század emlékét – vélte Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.