Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint bár folyamatosan ezt hallani, valójában nem lehet sikerről beszélni a most záruló tanévvel kapcsolatban.
Galló Istvánné szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, plakátkampánnyal szeretnék bebizonyítani a kormányzati állítások ellenkezőjét, az üzeneteket a honlapjukon és a Facebookon lehet megtekinteni. A legutolsó plakát egy "gyászjelentés", amelyen fájdalommal tudatják, hogy "a tanszabadság és a tanuláshoz való szabad hozzáférés joga elhunyt". Megemlítette, hogy újra be akarják vezetni a kötelező felvételit a középiskolában, valamint hogy nyelvvizsgához kötnék a bejutást a felsőoktatásba.
A PSZ elnöke szerint idén nem tudott eredményeket elérni a sztrájkbizottság. Hangsúlyozta, hogy hiába kérték a 101 500 forintos vetítési alap megemelését, holott szerintük az összeget legalább 30 százalékkal növelni kellene. Felidézte, hogy 2014 előtt a mindenkori minimálbérhez kötötték az illetményeket. Akkor azonban 101 500 forintban határozták meg a vetítési alapot, így "áll" a pedagógusok fizetése. Galló Istvánné azt mondta, hogy az eredeti tervtől eltérően nem emelik mindenki fizetését szeptembertől: lesz olyan, aki egy fillért sem kap. A differenciálás szempontjait azonban még nem ismerik - tette hozzá.
Kardinális kérdésnek tartják azt is, hogy a tantárgyfelosztás alapján egyesek 22, mások 26 órát tartanak. A túlórákat azonban nem fizetik ki, így legalább havi 45-50 ezer forinttal rövidítik meg azt, akinek többet kell oktatnia. Nem serkent továbbtanulásra, hogy a kétdiplomások bére ugyanannyi, mint az egydiplomásoké - hangsúlyozta a szakszervezeti elnök.
Azt is elmondta, a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban sem sikerült eredményt elérni. Jelenleg ehhez engedélyt kell kérni, amit általában megadnak, a nyugdíjról azonban le kell mondani, ezért az érintettek jellemzően nem vállalnak munkát.
A PSZ hiányolja, hogy továbbra sem foglalták jogszabályba, milyen egyeztetési kötelezettsége van a miniszternek. Változatlanul a köznevelési kerekasztallal tárgyalnak, amelynek "semmiféle legitimitása nincs" - hangoztatta. Megjegyezte, hogy bár a kabinet nagy erőkkel dolgozik a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésén, erről sem egyeztetett szakmailag a sztrájkbizottsággal.
Galló Istvánné úgy vélekedett, a 2016/2017-es tanévben komoly gondot okozott a szakképzés átalakítása: az, hogy már a hároméves szakiskolát is szakközépiskolának kell hívni. Bár megszüntették a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, és tankerületeket hoztak létre, a leglényegesebb kérdésekben nem ezek döntenek, az intézményvezetőket például a miniszter nevezi ki. Az iskolák helyzete nem sokat változott: továbbra sem önállóak, nem rendelkeznek a források felett - mondta. A szakszervezeti elnök problémának nevezte, hogy nem jogi eszközökkel, hanem utasításokkal, leiratokkal, körlevelekkel, vagyis "kézi vezérléssel" irányítják az intézményeket.
Szeptember 1-jétől több iskola egyházi fenntartásba kerül. A kiszervezésről május 31-éig kellett volna dönteni, ez azonban a PSZ ismeretei szerint nem történt meg. Arra reagálva, hogy a Klebelsberg Központ lőtér kialakításának lehetőségéről érdeklődik az intézményeknél, Galló Istvánné hangsúlyozta: fontosabb lenne például tornatermeket vagy fejlesztőszobákat építeni. A PSZ nem tartja helyesnek az elgondolást, állami iskolában nincs helye fegyveres kiképzésnek - szögezte le. Felvetette azt is, lehet, hogy a kormány célja a sorkatonai szolgálat visszaállítása.
A "Taigetosz-törvényként" elhíresült jogszabályról a PSZ elnöke azt mondta, nem megfelelő az elnevezés, ugyanis ebben az esetben a gyermekeket nem azonnali pusztulásra, hanem hosszabb kínlódásra ítélik.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
