Iskolába kell járniuk a bevándorló diákoknak is

Megilleti az oktatáshoz való jog a hazánkba érkező menekült gyermekeket is, ezért az őszi tanévkezdéskor gondoskodni kell a tanköteles korúak beiskolázásáról – tudta meg a Magyar Nemzet egy gyermekjogi szakértőtől. Azt még nem tudni, az állami iskolarendszer képes lesz-e fogadni a bevándorló gyerekeket.

  • Eduline
Shutterstock

Nem tudni, mi lesz tanévkezdéskor a sok ezer, Magyarországra érkező bevándorló gyerekével, a Magyar Nemzet információi szerint ugyanis a tanköteles korú migránsokat be kellene iskolázni.

Lux Ágnes, az UNICEF gyerekjogi szakértője azt mondta, a befogadó ország gyermekeihez hasonlóan a menekült gyerekeket is megilleti az oktatáshoz való jog, és az ENSZ gyermekjogi egyezménye szerint biztosítani kell számukra az alapvető szolgáltatásokat. Ismeretes, a köznevelési törvény előírásai szerint 6 és 16 éves kor között minden gyermek köteles az intézményes nevelésben-oktatásban részt venni.

Lux Ágnes szerint van néhány iskola, ahol fel vannak készülve a menekült gyerekek oktatására – a fővárosi Than Károly Ökoiskola például évek óta fogad migránsokat –, de az idei tanév a korábbiaknál sokkal nagyobb kihívást jelent majd.

Az adatok szerint tavaly 700 gyermekről kellett gondoskodni, 2015 első hat hónapjában viszont már csaknem négyezer, kísérő nélküli menekült gyermek érkezett hazánkba, és a létszám folyamatosan emelkedik.

”Külön nehézséget okoz, hogy traumatizált, azaz plusz lelki terheket viselő gyermekekről van szó, ezért nem lehet őket ugyanúgy kezelni, mint a többieket, ráadásul magyarul sem tudnak, tehát a nyelvet is oktatni kell nekik” – magyarázta a gyerekjogi szakértő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.