Hoffmann elismerte: Wass Albert is kötelező lesz

Az oktatási államtitkár nem tartja elképzelhetőnek, hogy 2014-ig elhalasszák a pedagógus-életpályamodell bevezetését.

  • MTI
Wass Albert és Kertész Imre is a tananyag része lesz
Bánkuti András

Az oktatási államtitkár nem tartja elképzelhetőnek, hogy 2014-ig elhalasszák a pedagógus-életpályamodell bevezetését. Erről Hoffmann Rózsa az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt szerda reggel.

Az oktatási államtitkár azt mondta: a kormány felismerte a pedagógus-életpályamodell bevezetésének szükségességét. "Úgy látom és úgy remélem, hogy a körülmények adottak lesznek" - mondta Hoffmann Rózsa az eredeti dátumra, a 2013. szeptemberi bevezetésre utalva. 

Fájlalta, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 mondatait - mint megjegyezte - rosszul interpretálják, ez ugyanis úgy kezdődik, hogy az életpályamodell 2013 szeptemberében lép életbe. Ezt követi az a mondat, hogy ha a makrogazdasági körülmények indokolják, esetleg vizsgálni kell a 2014. január 1-jei, csúsztatott bevezetést - közölte Hoffmann Rózsa.

Az oktatási államtitkár a Nemzeti alaptantervre (Nat) vonatkozó felvetésre megerősítette, hogy bekerülnek Wass Albert művei, illetve Kertész Imre Sorstalanság című regénye. Arra törekedtek, hogy azok a művek, amelyek vitán felül állnak, kerüljenek be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon 2013-tól felmenő rendszerben életbe lépő Natba - jelezte az államtitkár.

 További kérdésre a felsőoktatásról szólva azt mondta: a megszorítás tény, de ebből nem következik, hogy egyetemeket, főiskolákat be akarnak zárni. Átalakításra szükség van, de bezárásokat nem terveznek - erősítette meg az oktatási államtitkár. Mint mondta, át kell gondolni az intézmények képzési szerkezetét, gazdaságos működtetését, és "meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek javítanak a helyzeten". Hozzátette: az intézményekkel napi tárgyalásban vannak, és belátták, hogy nem folytatható így tovább.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.