Fájdalmasan nagy baromság került az ötödikes magyarkönyvbe

Pedig ez már az állami tankönyvek javított kiadása.

  • Eduline
AP

Július végén jelentek meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által fejlesztett új kiadású tankönyvek, melyek a korábbi szakmai vagy tárgyi tévedéseket is megpróbálták orvosolni. A Nyelv és Tudomány a szakterületének megfelelően a magyartankönyveket vizsgálta. Akkora baromságot találtak, ami felér azzal, mintha a törikönyben azt állítanák, hogy a magyarok a Sirius-rendszerből származnak az univerzumban.

Tehát a kérdés, hogy valóban a magyar nyelvből származik-e a "Halló?"kifejezés. A nyest.hu szerkesztői valószínűleg lefordultak a székről, hiszen már ők is megírták, valamint mindössze fél perces keresgélés után elárulja a Wikipédia is, hogy ez téves, de a kifejezetten tévhitek  megcáfolására létrejött urbanlegends.hu is szépen kifejti, hogy miért baromság ez. A szomorú, hogy a tankönyvíróknak inkább egy etimológiai szótárat kellett volna használniuk, vélhetően nem tették.

A magyartanárok is szétszedték a köznevelési rezsicsökkentés tankönyveit

Az egyik hetedikes tankönyv még azt feltételezi, hogy a diákok nem olvasták el a könyvet. Egyetlen előnye van, hogy olcsó. Egy szombati konferencián elemezte a Magyartanárok Egyesülete, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata az Oktatáskutató és fejlesztő intézet által készített állami irodalomkönyveket - írja a Magyar Narancs .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.