Pedig ez már az állami tankönyvek javított kiadása.
Július végén jelentek meg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által fejlesztett új kiadású tankönyvek, melyek a korábbi szakmai vagy tárgyi tévedéseket is megpróbálták orvosolni. A Nyelv és Tudomány a szakterületének megfelelően a magyartankönyveket vizsgálta. Akkora baromságot találtak, ami felér azzal, mintha a törikönyben azt állítanák, hogy a magyarok a Sirius-rendszerből származnak az univerzumban.
Tehát a kérdés, hogy valóban a magyar nyelvből származik-e a "Halló?"kifejezés. A nyest.hu szerkesztői valószínűleg lefordultak a székről, hiszen már ők is megírták, valamint mindössze fél perces keresgélés után elárulja a Wikipédia is, hogy ez téves, de a kifejezetten tévhitek megcáfolására létrejött urbanlegends.hu is szépen kifejti, hogy miért baromság ez. A szomorú, hogy a tankönyvíróknak inkább egy etimológiai szótárat kellett volna használniuk, vélhetően nem tették.
A magyartanárok is szétszedték a köznevelési rezsicsökkentés tankönyveit
Az egyik hetedikes tankönyv még azt feltételezi, hogy a diákok nem olvasták el a könyvet. Egyetlen előnye van, hogy olcsó. Egy szombati konferencián elemezte a Magyartanárok Egyesülete, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata az Oktatáskutató és fejlesztő intézet által készített állami irodalomkönyveket - írja a Magyar Narancs .
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
