Ennek a hírnek sokan nem örülnek: megvan, ki lesz az új amerikai oktatási miniszter

Mike Pence alelnök voksával a szenátus kedden megszavazta Betsy DeVos oktatási miniszter kinevezését.

  • MTI
MTI/EPA/Michael Reynolds

A szenátus elnöki tisztségét is betöltő Mike Pence alelnöknek is szavaznia kellett, hogy Betsy DeVos, az oktatási tárca jelöltjét a szenátus plenáris ülése jóváhagyja. Betsy DeVost 51:50 arányban szavazták meg oktatási miniszternek azt követően, hogy két republikánus szenátor nem szavazott rá s a demokrata szenátorok hétfőről keddre virradóra egész éjjel üléseztek, tiltakoztak, beszédeket mondtak DeVos ellen.

Betsy DeVos 59 éves, ő és családja rendkívül befolyásos Michigan államban. Édesapja hozta létre 1983-ban a konzervatív Családtervezési Tanács nevű szervezetet, férje pedig az Amway multinacionális vállalatbirodalom örököse és tulajdonosa. A DeVos-család a konzervatív ügyek szószólójaként és aktív anyagi támogatójaként ismert az amerikai politikai és közéletben, s Donald Trump annak ellenére kérte fel őt az oktatási minisztérium élére, hogy DeVos az elnökválasztási kampányban Donald Trump jelöltsége ellen foglalt állást.

DeVos jelöltségét a pedagógustársadalom egy része és a szakszervezetek eleve elutasítással fogadták: részben támadták őt azért, mert milliárdos, részben pedig mert túlságosan is konzervatívnak és vallásosnak ítélték. Egyesek azt hangoztatták, hogy mélyen vallásos volta miatt nem tudja majd kettéválasztani az oktatásban az egyházat az államtól, és egyes, túlnyomórészt demokrata párti politikusok álláspontja szerint a magániskolákat részesítené előnyben az állami iskolákkal szemben, s azzal vádolták a jelöltet, hogy nem támogatná a közoktatást.

Teljesen kivannak Amerikában Trump oktatási miniszterjelöltje miatt

Meghirdetett programja szerint Betsy DeVos szélesítené az iskolaválasztási lehetőségeket, s a szerényebb jövedelmű családoknak egyfajta bónuszokat adna, ha magániskolába szeretnék beíratni gyermekeiket. Michigan állam egyébként a "bölcsője" az úgynevezett bónuszos iskolarendszernek,  amelyben a magániskolákat részben költségvetésből finanszírozzák, és a szegényebb családokat bónuszokkal segítik, ha ilyen iskola mellett döntenek állami oktatási intézmény helyett. Betsy DeVos 2010-ben országos szervezetet hozott létre ezen iskolamodell támogatására.

Az elmúlt hetekben a demokrata politikusok szinte mozgalommá szélesítették a tiltakozást DeVos jelöltsége ellen. A hétfőről keddre virradó éjjel tartott ülésükön a demokrata szenátorok kétségbe vonták Betsy DeVos alkalmasságát. Elizabett Warren szenátor szerint "nehéz elképzelni rosszabb választást az oktatási minisztérium élére", Chuck Schumer, a demokraták szenátusi csoportjának vezetője pedig azt állította, hogy DeVos "a legkevésbé kvalifikált egy történelmileg kevéssé kvalifikált kormányban".

Két republikánus szenátor - az alaszkai Lisa Murkowski, és Maine állam szenátora Susan Collins - már a múlt héten bejelentette, hogy nem támogatja Betsy DeVos jelöltségét. Támogatói szerint viszont a leendő miniszter, éppen mivel "kívülről" érkezik az oktatási rendszerbe, a lehető legjobb esélyt jelenti a bajokkal küszködő amerikai oktatási rendszer megreformálására. Donald Trump elnök Twitter-bejegyzésében szögezte le: "Betsy DeVos reformer, nagyszerű oktatási miniszter lesz gyermekeink számára".

Miután a szavazáskor 50:50 arány alakult ki, Mike Pence alelnök voksa döntött. "A mai szavazás minden egyes gyermeket hozzásegít ahhoz, hogy esélye legyen a lehető legjobb oktatáshoz" - hangsúlyozta Pence alelnök a szenátusi döntés után.

Szokásos napi sajtóértekezletén Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője dicsérte Betsy DeVost és hangsúlyozta, hogy miniszterként "biztosítja majd, hogy minde dik hozzáférhessen jó iskolához, függetlenül attól, hogy az magániskola, vagy állami intézmény".

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.