Elnököt választott a Nemzeti Pedagógus Kar

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) szombati országos küldöttgyűlésén újra választották Horváth Péter elnököt.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Marjai János

Az NPK országos küldöttgyűlése egyhangúlag újra Horváth Pétert választotta meg elnöknek, ő egyedüliként indult a posztért, a kar elnökhelyettese pedig Iszák Tibor lett.

Horváth Péter köszöntőjében bizalmat kért a további munkához, hiszen - mint mondta - a kart érdemes bevonni a döntés-előkészítésbe, beépíteni javaslatait és meghallgatni véleményét.

Az régi-új elnök azt mondta, azon lesznek, hogy "hangjuk" minél több olyan emberhez eljusson, aki elkötelezetten kívánja szolgálni a pedagógusok érdekét egy hatékonyabb oktatási környezet kialakításáért.

Palkovics László, megköszönve az NPK-nak a köznevelési kerekasztalon végzett munkáját, a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek átalakítására vagy a pedagógusképzés ügyére utalva azt mondta: lesznek olyan átalakítások, amelyeket nem lehet rövid idő alatt végrehajtani. Az államtitkár úgy fogalmazott, soha ilyen közfigyelem nem irányult a közoktatásra, mint elmúlt hónapokban, és a köznevelési kerekasztal ülésen mindenki véleményét meghallgatták.

Az államtitkár a kerekasztal legfontosabb résztvevőjének nevezte a kart.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.