Elnököt választott a Nemzeti Pedagógus Kar

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) szombati országos küldöttgyűlésén újra választották Horváth Péter elnököt.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Marjai János

Az NPK országos küldöttgyűlése egyhangúlag újra Horváth Pétert választotta meg elnöknek, ő egyedüliként indult a posztért, a kar elnökhelyettese pedig Iszák Tibor lett.

Horváth Péter köszöntőjében bizalmat kért a további munkához, hiszen - mint mondta - a kart érdemes bevonni a döntés-előkészítésbe, beépíteni javaslatait és meghallgatni véleményét.

Az régi-új elnök azt mondta, azon lesznek, hogy "hangjuk" minél több olyan emberhez eljusson, aki elkötelezetten kívánja szolgálni a pedagógusok érdekét egy hatékonyabb oktatási környezet kialakításáért.

Palkovics László, megköszönve az NPK-nak a köznevelési kerekasztalon végzett munkáját, a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek átalakítására vagy a pedagógusképzés ügyére utalva azt mondta: lesznek olyan átalakítások, amelyeket nem lehet rövid idő alatt végrehajtani. Az államtitkár úgy fogalmazott, soha ilyen közfigyelem nem irányult a közoktatásra, mint elmúlt hónapokban, és a köznevelési kerekasztal ülésen mindenki véleményét meghallgatták.

Az államtitkár a kerekasztal legfontosabb résztvevőjének nevezte a kart.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.