Egységes cafeteriarendszert javasol a tanároknak a Klik

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) arra tett javaslatot a kormánynak, hogy egységes cafeteriarendszer...

  • MTI
Stiller Ákos

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) arra tett javaslatot a kormánynak, hogy egységes cafeteriarendszer legyen érvényes a pedagógusok számára, akár már a szeptemberi tanévkezdéstől, akár jövő januártól - közölte a Klik vezetője csütörtökön.

Marekné Pintér Aranka kiemelte: az intézmények állami fenntartásba vételével egy folyamatba lépett be a központ. A kormány döntésétől függ, hogy akik ebben a tanévben eddig kaptak cafeteriát, a jövőben is kapják-e ezt a juttatást és milyen formában, illetve akiknek nem járt, azok mire számíthatnak. A döntés a közeljövőben várható - jelezte.

Kitért arra is, hogy a cafeteriajuttatásokról - étkezési utalványról, üdülési lehetőségről, SZÉP-kártyáról, nyugdíjpénztárról - azok a dolgozók, akik ebben a tanévben is kaphatnak, márciusban nyilatkoznak. Választásuk alapján ezeket a juttatásokat visszamenőleg saját ütemezésük szerint kapják meg. Csütörtök reggel Marekné úgy nyilatkozott: a pedagógusok ősszel, egy összegben kapják meg az idei cafeteria juttatásokat.

Hozzátette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felmérte, hogy 2012-ben a pedagógusok milyen mértékű cafeteriajuttatást kaptak a korábbi fenntartó önkormányzattól. Az adatszolgáltató szerint 108 345 közalkalmazott 57 százaléka részesült valamilyen cafeteriajuttatásban, ezek ötezer forinttól 400 ezer forintig terjedő összegek voltak. Összesen 5,2 milliárd forintot fordítottak választott béren kívüli juttatásra tavaly az önkormányzatok.

Az oktatási államtitkárság korábban azt közölte: a kormány határozott szándéka, hogy a fenntartóváltás következtében egyetlen pedagógusnak se csökkenjen a jövedelme. A túlórák és az utazási támogatások rendszeréről a Klik vezetője azt mondta: az nem változott, a januári átállás után azonban az önkormányzatok nem mindenhol számolták el ezeket a juttatásokat: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.