Egységes cafeteriarendszert javasol a tanároknak a Klik

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) arra tett javaslatot a kormánynak, hogy egységes cafeteriarendszer...

  • MTI
Stiller Ákos

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) arra tett javaslatot a kormánynak, hogy egységes cafeteriarendszer legyen érvényes a pedagógusok számára, akár már a szeptemberi tanévkezdéstől, akár jövő januártól - közölte a Klik vezetője csütörtökön.

Marekné Pintér Aranka kiemelte: az intézmények állami fenntartásba vételével egy folyamatba lépett be a központ. A kormány döntésétől függ, hogy akik ebben a tanévben eddig kaptak cafeteriát, a jövőben is kapják-e ezt a juttatást és milyen formában, illetve akiknek nem járt, azok mire számíthatnak. A döntés a közeljövőben várható - jelezte.

Kitért arra is, hogy a cafeteriajuttatásokról - étkezési utalványról, üdülési lehetőségről, SZÉP-kártyáról, nyugdíjpénztárról - azok a dolgozók, akik ebben a tanévben is kaphatnak, márciusban nyilatkoznak. Választásuk alapján ezeket a juttatásokat visszamenőleg saját ütemezésük szerint kapják meg. Csütörtök reggel Marekné úgy nyilatkozott: a pedagógusok ősszel, egy összegben kapják meg az idei cafeteria juttatásokat.

Hozzátette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felmérte, hogy 2012-ben a pedagógusok milyen mértékű cafeteriajuttatást kaptak a korábbi fenntartó önkormányzattól. Az adatszolgáltató szerint 108 345 közalkalmazott 57 százaléka részesült valamilyen cafeteriajuttatásban, ezek ötezer forinttól 400 ezer forintig terjedő összegek voltak. Összesen 5,2 milliárd forintot fordítottak választott béren kívüli juttatásra tavaly az önkormányzatok.

Az oktatási államtitkárság korábban azt közölte: a kormány határozott szándéka, hogy a fenntartóváltás következtében egyetlen pedagógusnak se csökkenjen a jövedelme. A túlórák és az utazási támogatások rendszeréről a Klik vezetője azt mondta: az nem változott, a januári átállás után azonban az önkormányzatok nem mindenhol számolták el ezeket a juttatásokat: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.