Nyáron írtuk meg, hogy az egyetemeken használt Neptun nevű szoftvert az iskolákban is be akarja vezetni a kormány, ehhez pedig szinte fű alatt írtak ki pályázatot, amiről a Neptunt fejlesztő cégen kívül senki sem értesült.
A Népszabadság mai számában ír arról, hogy egy hónap alatt le is zavarta a közbeszerzési eljárást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és közel 1 milliárd forintot szánnak arra decemberig, hogy a közoktatásban is hasznosítható legyen a rendszer.
A tárca háttérintézménye, az Educatio tehát aláírta a szerződést a Neptunt fejlesztő SDA Zrt-vel, a lap pedig betekintést nyert az iratba. Ez alapján írja a lap, hogy a szoftver eredetileg „csak” 728 millió forintjába kerül az államnak, azonban mivel a programot az egyetemek esetében is testre kellett szabni, ez az átalakítás – tanárok, diákok, szülők, tehát 2-3 millió ember adatait kell kezelni majd – 237 millióba kerül majd.
Ez utóbbin akadt ki a szegmens többi szereplője. A vetélytársak nem értik, hogy miért felsőoktatási programra költ rengeteg pénzt az állam, miközben már létezik több közoktatásra szabott rendszer. Az Aromo nevű program tulajdonosa például ingyen ajánlotta fel a programját a kormánynak, ám Czunyiné Bertalan Judit szeptemberben ezt levélben utasította el – állítja a lap.
2013-ban már vásárolt az EMMI egy programot 543 millió forintért, ám a Magiszter névre hallgató rendszer állandóan lefagyott, ráadásul nyolc hónap után lejárt a licencjoga. Az informatikai rendszer bevezetése egyébként jó ötlet, véget vethet a papír alapú naplónak, ezen keresztül kommunikálhatna az iskola és a szülő, és még a menzapénzt is ezen keresztül lehet majd befizetni.
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
