Egymilliárdért szünteti meg a naplókat az állam: furcsaságok az eljárásban

Nyáron írtuk meg, hogy az egyetemeken használt Neptun nevű szoftvert az iskolákban is be akarja vezetni a kormány, ehhez pedig szinte fű alatt írtak ki pályázatot, amiről a Neptunt fejlesztő cégen kívül senki sem értesült.

  • Eduline

A Népszabadság mai számában ír arról, hogy egy hónap alatt le is zavarta a közbeszerzési eljárást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és közel 1 milliárd forintot szánnak arra decemberig, hogy a közoktatásban is hasznosítható legyen a rendszer.

A tárca háttérintézménye, az Educatio tehát aláírta a szerződést a Neptunt fejlesztő SDA Zrt-vel, a lap pedig betekintést nyert az iratba. Ez alapján írja a lap, hogy a szoftver eredetileg „csak” 728 millió forintjába kerül az államnak, azonban mivel a programot az egyetemek esetében is testre kellett szabni, ez az átalakítás – tanárok, diákok, szülők, tehát 2-3 millió ember adatait kell kezelni majd – 237 millióba kerül majd.

Ez utóbbin akadt ki a szegmens többi szereplője. A vetélytársak nem értik, hogy miért felsőoktatási programra költ rengeteg pénzt az állam, miközben már létezik több közoktatásra szabott rendszer. Az Aromo nevű program tulajdonosa például ingyen ajánlotta fel a programját a kormánynak, ám Czunyiné Bertalan Judit szeptemberben ezt levélben utasította el – állítja a lap.

2013-ban már vásárolt az EMMI egy programot 543 millió forintért, ám a Magiszter névre hallgató rendszer állandóan lefagyott, ráadásul nyolc hónap után lejárt a licencjoga. Az informatikai rendszer bevezetése egyébként jó ötlet, véget vethet a papír alapú naplónak, ezen keresztül kommunikálhatna az iskola és a szülő, és még a menzapénzt is ezen keresztül lehet majd befizetni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.