Nyáron írtuk meg, hogy az egyetemeken használt Neptun nevű szoftvert az iskolákban is be akarja vezetni a kormány, ehhez pedig szinte fű alatt írtak ki pályázatot, amiről a Neptunt fejlesztő cégen kívül senki sem értesült.
A Népszabadság mai számában ír arról, hogy egy hónap alatt le is zavarta a közbeszerzési eljárást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és közel 1 milliárd forintot szánnak arra decemberig, hogy a közoktatásban is hasznosítható legyen a rendszer.
A tárca háttérintézménye, az Educatio tehát aláírta a szerződést a Neptunt fejlesztő SDA Zrt-vel, a lap pedig betekintést nyert az iratba. Ez alapján írja a lap, hogy a szoftver eredetileg „csak” 728 millió forintjába kerül az államnak, azonban mivel a programot az egyetemek esetében is testre kellett szabni, ez az átalakítás – tanárok, diákok, szülők, tehát 2-3 millió ember adatait kell kezelni majd – 237 millióba kerül majd.
Ez utóbbin akadt ki a szegmens többi szereplője. A vetélytársak nem értik, hogy miért felsőoktatási programra költ rengeteg pénzt az állam, miközben már létezik több közoktatásra szabott rendszer. Az Aromo nevű program tulajdonosa például ingyen ajánlotta fel a programját a kormánynak, ám Czunyiné Bertalan Judit szeptemberben ezt levélben utasította el – állítja a lap.
2013-ban már vásárolt az EMMI egy programot 543 millió forintért, ám a Magiszter névre hallgató rendszer állandóan lefagyott, ráadásul nyolc hónap után lejárt a licencjoga. Az informatikai rendszer bevezetése egyébként jó ötlet, véget vethet a papír alapú naplónak, ezen keresztül kommunikálhatna az iskola és a szülő, és még a menzapénzt is ezen keresztül lehet majd befizetni.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
