Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nyáron írtuk meg, hogy az egyetemeken használt Neptun nevű szoftvert az iskolákban is be akarja vezetni a kormány, ehhez pedig szinte fű alatt írtak ki pályázatot, amiről a Neptunt fejlesztő cégen kívül senki sem értesült.

A Népszabadság mai számában ír arról, hogy egy hónap alatt le is zavarta a közbeszerzési eljárást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és közel 1 milliárd forintot szánnak arra decemberig, hogy a közoktatásban is hasznosítható legyen a rendszer.
A tárca háttérintézménye, az Educatio tehát aláírta a szerződést a Neptunt fejlesztő SDA Zrt-vel, a lap pedig betekintést nyert az iratba. Ez alapján írja a lap, hogy a szoftver eredetileg „csak” 728 millió forintjába kerül az államnak, azonban mivel a programot az egyetemek esetében is testre kellett szabni, ez az átalakítás – tanárok, diákok, szülők, tehát 2-3 millió ember adatait kell kezelni majd – 237 millióba kerül majd.
Ez utóbbin akadt ki a szegmens többi szereplője. A vetélytársak nem értik, hogy miért felsőoktatási programra költ rengeteg pénzt az állam, miközben már létezik több közoktatásra szabott rendszer. Az Aromo nevű program tulajdonosa például ingyen ajánlotta fel a programját a kormánynak, ám Czunyiné Bertalan Judit szeptemberben ezt levélben utasította el – állítja a lap.
2013-ban már vásárolt az EMMI egy programot 543 millió forintért, ám a Magiszter névre hallgató rendszer állandóan lefagyott, ráadásul nyolc hónap után lejárt a licencjoga. Az informatikai rendszer bevezetése egyébként jó ötlet, véget vethet a papír alapú naplónak, ezen keresztül kommunikálhatna az iskola és a szülő, és még a menzapénzt is ezen keresztül lehet majd befizetni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.