Egymilliárdért szünteti meg a naplókat az állam: furcsaságok az eljárásban

Nyáron írtuk meg, hogy az egyetemeken használt Neptun nevű szoftvert az iskolákban is be akarja vezetni a kormány, ehhez pedig szinte fű alatt írtak ki pályázatot, amiről a Neptunt fejlesztő cégen kívül senki sem értesült.

  • Eduline

A Népszabadság mai számában ír arról, hogy egy hónap alatt le is zavarta a közbeszerzési eljárást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és közel 1 milliárd forintot szánnak arra decemberig, hogy a közoktatásban is hasznosítható legyen a rendszer.

A tárca háttérintézménye, az Educatio tehát aláírta a szerződést a Neptunt fejlesztő SDA Zrt-vel, a lap pedig betekintést nyert az iratba. Ez alapján írja a lap, hogy a szoftver eredetileg „csak” 728 millió forintjába kerül az államnak, azonban mivel a programot az egyetemek esetében is testre kellett szabni, ez az átalakítás – tanárok, diákok, szülők, tehát 2-3 millió ember adatait kell kezelni majd – 237 millióba kerül majd.

Ez utóbbin akadt ki a szegmens többi szereplője. A vetélytársak nem értik, hogy miért felsőoktatási programra költ rengeteg pénzt az állam, miközben már létezik több közoktatásra szabott rendszer. Az Aromo nevű program tulajdonosa például ingyen ajánlotta fel a programját a kormánynak, ám Czunyiné Bertalan Judit szeptemberben ezt levélben utasította el – állítja a lap.

2013-ban már vásárolt az EMMI egy programot 543 millió forintért, ám a Magiszter névre hallgató rendszer állandóan lefagyott, ráadásul nyolc hónap után lejárt a licencjoga. Az informatikai rendszer bevezetése egyébként jó ötlet, véget vethet a papír alapú naplónak, ezen keresztül kommunikálhatna az iskola és a szülő, és még a menzapénzt is ezen keresztül lehet majd befizetni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.