Az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók száma ezerrel, a pedagógusoké ezernyolcszázzal emelkedett az előző tanévhez képest; az általános iskolákban jelenleg kevesebb mint tíz diák jut egy tanárra - egyebek mellett ez derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Köznevelés-irányítási Főosztályának a kormány honlapján csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből.
A dokumentum szerint ebben a tanévben óvodai nevelésben, nappali rendszerű oktatásban és felnőttoktatásban együttesen 1 millió 620 ezer tanuló vesz részt. A legtöbben, több mint 957 ezren (59,1 százalék) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által fenntartott intézményekben tanulnak. Az egyéb állami szervek intézményeiben több mint 50 ezer (3,1 százalék), az önkormányzati intézményekben csaknem 295 ezer (18,2 százalék) a tanulók száma. Az egyházi fenntartású intézményekben 199,6 ezren (12,3 százalék), az alapítványi, illetve egyéb magán fenntartású intézményekben 118 ezren (7,3 százalék) részesülnek óvodai nevelésben, iskolai oktatásban. Az óvodások száma 322 ezer, ami 9 ezerrel kevesebb, mint az előző évben, főállású óvodapedagógusként pedig több mint 31 ezren dolgoznak.
Az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók száma ebben tanévben mintegy 749 ezer, ami ezerrel több az előző tanévi létszámnál. Az Emmi szerint a tanulólétszám növekedésének oka a 6 évesek beiratkozási arányának további növekedése. A tanulók közül a gyógypedagógiai tanterv szerint külön, illetve integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók több mint 52 ezren vannak. A felnőttoktatásban 2500-an vesznek részt. Az általános iskolákban a pedagógusok száma 75 700. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az előző évhez képest csökkent, az általános iskolákban kevesebb mint 10 diák jut egy tanárra.
Erre a tanévre 6,3 százalékkal csökkent a középfokú oktatásban nappali rendszerű képzésben résztvevők száma. A szakiskolákban 100 ezren, a gimnáziumokban több mint 182 ezren, a szakközépiskolákban több mint 188 ezren tanulnak. E szerint a legtöbben (40,1 százalék) szakközépiskolában tanulnak, gimnáziumba jár a tanulók 38,7 százaléka, szakiskolákban 21,2 százaléka.
A létszámváltozás nem egyformán érinti a különböző típusú képzéseket. A szakiskolákban csökkent leginkább a tanulólétszám (11,8 százalékkal). A gimnáziumokban 1,7 százalékkal, a szakközépiskolákban 7,3 százalékkal kisebb a tanulólétszám az előző évhez viszonyítva. A középfokú felnőttoktatásban 76,5 ezren tanulnak, 7,6 százalékkal kevesebben, mint előző évben.
A jelentés szerint 2014-ben a nappali és felnőttoktatásban 77,3 ezren rendes érettségi vizsgát, 55,3 ezren pedig sikeres szakmai vizsgát tettek. Az Emmi kitért arra is, hogy az alapfokú művészetoktatásban megállt a tanulók létszámcsökkenése. Az előző évhez képest jelenleg több mint 232 ezren (1700-zal többen) vesznek részt alapfokú művészetoktatásban.
Az idei tanév eleji köznevelés-statisztikai adatgyűjtés előzetes adataiból az is kiderül, hogy 50 ezer tanuló van kollégiumokban, és közülük 11,4 százalék a sajátos nevelési igényű.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
