Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása...
Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása melletti kiállásáért. Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. Tavaly tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolából. Angliában kapott gyógykezelést, jelenleg is ott él - és iskolába jár.
A lány a 2011-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett jemeni aktivistától, Tavakkul Karmantól vette át a díjat, "a világ minden olyan gyermeke nevében, aki szeretne iskolába járni, és minden olyan szülő nevében, aki felülkerekedik a félelmen és a megfélemlítésen - vagy kulturális ellenálláson - azért, hogy fiai és lányai oktatáshoz juthassanak".
"Egy olyan világban szeretnék élni, ahol a nők tanuláshoz való joga magától értetődő (...) Én csak egy célpontja voltam a (tálib) erőszaknak. Sokan vannak még, akiknek nem ismerjük a nevét. Miattuk kell folytatnunk kampányunkat, hogy biztosítsuk a világ minden gyermeke számára, hogy iskolába járhasson" - mondta a kitüntetett.
A díjat odaítélő KidsRight holland gyermekjogi szervezet szerint Juszufzai azért érdemelte ki a kitüntetést, mert az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.
A Nemzetközi Gyermek Békedíjat évente ítéli oda egy szakértőkből álló független zsűri, a díjjal együtt az alapítvány 100 ezer eurót is rendelkezésre bocsát, amelyet a kitüntetett által támogatott ügy javára, ez esetben a pakisztáni oktatás javítására fordítanak.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
