Békedíjat kapott a lányok oktatásáért harcoló Malala Juszufzai

Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása...

  • MTI
Malala Juszufzai
Wikipedia

Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása melletti kiállásáért. Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. Tavaly tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolából. Angliában kapott gyógykezelést, jelenleg is ott él - és iskolába jár.

A lány a 2011-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett jemeni aktivistától, Tavakkul Karmantól vette át a díjat, "a világ minden olyan gyermeke nevében, aki szeretne iskolába járni, és minden olyan szülő nevében, aki felülkerekedik a félelmen és a megfélemlítésen - vagy kulturális ellenálláson - azért, hogy fiai és lányai oktatáshoz juthassanak".

"Egy olyan világban szeretnék élni, ahol a nők tanuláshoz való joga magától értetődő (...) Én csak egy célpontja voltam a (tálib) erőszaknak. Sokan vannak még, akiknek nem ismerjük a nevét. Miattuk kell folytatnunk kampányunkat, hogy biztosítsuk a világ minden gyermeke számára, hogy iskolába járhasson" - mondta a kitüntetett.

A díjat odaítélő KidsRight holland gyermekjogi szervezet szerint Juszufzai azért érdemelte ki a kitüntetést, mert az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.

A Nemzetközi Gyermek Békedíjat évente ítéli oda egy szakértőkből álló független zsűri, a díjjal együtt az alapítvány 100 ezer eurót is rendelkezésre bocsát, amelyet a kitüntetett által támogatott ügy javára, ez esetben a pakisztáni oktatás javítására fordítanak.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.