Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása...
Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása melletti kiállásáért. Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. Tavaly tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolából. Angliában kapott gyógykezelést, jelenleg is ott él - és iskolába jár.
A lány a 2011-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett jemeni aktivistától, Tavakkul Karmantól vette át a díjat, "a világ minden olyan gyermeke nevében, aki szeretne iskolába járni, és minden olyan szülő nevében, aki felülkerekedik a félelmen és a megfélemlítésen - vagy kulturális ellenálláson - azért, hogy fiai és lányai oktatáshoz juthassanak".
"Egy olyan világban szeretnék élni, ahol a nők tanuláshoz való joga magától értetődő (...) Én csak egy célpontja voltam a (tálib) erőszaknak. Sokan vannak még, akiknek nem ismerjük a nevét. Miattuk kell folytatnunk kampányunkat, hogy biztosítsuk a világ minden gyermeke számára, hogy iskolába járhasson" - mondta a kitüntetett.
A díjat odaítélő KidsRight holland gyermekjogi szervezet szerint Juszufzai azért érdemelte ki a kitüntetést, mert az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.
A Nemzetközi Gyermek Békedíjat évente ítéli oda egy szakértőkből álló független zsűri, a díjjal együtt az alapítvány 100 ezer eurót is rendelkezésre bocsát, amelyet a kitüntetett által támogatott ügy javára, ez esetben a pakisztáni oktatás javítására fordítanak.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
