Békedíjat kapott a lányok oktatásáért harcoló Malala Juszufzai

Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása...

  • MTI
Malala Juszufzai
Wikipedia

Nemzetközi Gyermek Békedíjjal tüntették ki pénteken a 16 éves pakisztáni Malala Juszufzait a lányok és nők oktatása melletti kiállásáért. Malala Juszufzai 11 évesen tett szert ismertségre, amikor álnéven vezetett blogot arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. Tavaly tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolából. Angliában kapott gyógykezelést, jelenleg is ott él - és iskolába jár.

A lány a 2011-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett jemeni aktivistától, Tavakkul Karmantól vette át a díjat, "a világ minden olyan gyermeke nevében, aki szeretne iskolába járni, és minden olyan szülő nevében, aki felülkerekedik a félelmen és a megfélemlítésen - vagy kulturális ellenálláson - azért, hogy fiai és lányai oktatáshoz juthassanak".

"Egy olyan világban szeretnék élni, ahol a nők tanuláshoz való joga magától értetődő (...) Én csak egy célpontja voltam a (tálib) erőszaknak. Sokan vannak még, akiknek nem ismerjük a nevét. Miattuk kell folytatnunk kampányunkat, hogy biztosítsuk a világ minden gyermeke számára, hogy iskolába járhasson" - mondta a kitüntetett.

A díjat odaítélő KidsRight holland gyermekjogi szervezet szerint Juszufzai azért érdemelte ki a kitüntetést, mert az életét is kockáztatta azért, hogy a világon minél több kislány, gyermek járhasson iskolába. Juszufzai megkapta már a pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat és a francia Simone de Beauvoir-díjat is.

A Nemzetközi Gyermek Békedíjat évente ítéli oda egy szakértőkből álló független zsűri, a díjjal együtt az alapítvány 100 ezer eurót is rendelkezésre bocsát, amelyet a kitüntetett által támogatott ügy javára, ez esetben a pakisztáni oktatás javítására fordítanak.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.