Középiskolai felvételi: a legfontosabb infók az Arany János Tehetséggondozó Programról

Milyen segítséget és támogatást kaphatnak azok a rászoruló diákok, akik később szeretnének a felsőoktatásban tanulni? Most összegyűjtöttünk minden fontos információt az Arany János Tehetséggondozó Programról.

  • Eduline
pixabay

Mi az az Arany János Tehetséggondozó Program?

A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását. A program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, ahol fontos a felsőoktatási tanulmányokra való eredményes felkészítés.

Kik jelentkezhetenek a programba?

Minden olyan tanuló, akinek van tanulói jogviszonya, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázatot meghirdetik, illetve hátrányos helyzetű, rászoruló vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Mikor lesz a 2018-as őszi óraátállítás, az őszi szünet és az érettségi?

Mikor kezdődik az őszi szünet, mikor lesznek hosszú hétvégék októberben és novemberben, és milyen szombati napokon kell majd iskolába menni? Összegyűjtöttük a következő három hónap legfontosabb dátumait. Tanítási szünetek Valamivel több mint másfél hónapot kell várni az első tanítási szünetre. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26.

Mi a pályázás menete?

A programban részt vevő intézmények/intézménypárok (középiskolák és kollégiumok) közül hármat lehet megjelölni, melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe nyerhetnek felvételt.

Meghatározott időpontban (2019. január 19-én, illetve pótló válogatási eljárás során 2018. január 25-én)  felvételi eljárást megelőző válogatáson vesznek részt: egy elbeszélgetést követően fogalmazást írnak és képességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki. A jelentkezőknek részt kell venniük a kilencedik évfolyamra felvételiző tanulók számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán abban az intézményben, ahová az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket kérik.

Meddig lehet pályázni?

A pályázatot legkésőbb 2018. december 11-ig (a postára adást igazoló bélyegző dátuma) − postai úton − a települési önkormányzat juttatja el az első helyen kiválasztott középiskola címére. A borítékra rá kell írni, hogy  "Arany János Tehetséggondozó Program".

A pályázat eredményéről pedig 2019. február 8-ig a középiskola tájékoztatja a jelentkezőket.

Milyen egyéb fontos határidők vannak?

2018. szeptember 10. Az oktatásért felelős miniszter meghirdeti a pályázatot az Arany János Tehetséggondozó Programba, az Arany János Kollégiumi Programba, valamint az Arany János Kollégiumi Szakközépiskolai Programba történő jelentkezésről.

2018. december 7. A tanulók jelentkezhetnek a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező – az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt – intézménybe.

2018. december 11. Az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázatok benyújtásának dátuma.

2019. február 8. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről – egymás egyidejű előzetes értesítésével és az oktatásért felelős miniszter bevonásával – értesítik az érintett törvényes képviselőket, tanulókat és általános iskolákat.

Rossz hír az idén érettségizőknek: csak az új történelematlaszokat lehet használni a vizsgákon

Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.