Áll a bál a XVI. kerületben: plágiumgyanúba került, mégis rá szavaztak

Egy plágiumgyanú, valamint a tantestület és a szülők tiltakozása ellenére megszavazta a XVI.

  • Eduline

Egy plágiumgyanú, valamint a tantestület és a szülők tiltakozása ellenére megszavazta a XVI. kerületi képviselők kormánypárti többsége a Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola vezetőjének öt évre Horváthné Sabáli Évát. A pályázat elbírálásában az sem számított, hogy a pedagógusnak a korábbi munkahelyén is gondjai akadtak, mert nem tartotta be a fenntartó utasításait. A polgármester szerint "a hölggyel szemben felhozottak hamis vádaskodásnak bizonyultak", Horváthné megválasztása megalapozott volt - írja a hvg.hu.

Négy órán át vitatkoztak október 17-én a XVI. kerületi önkormányzat képviselő-testületének tagjai arról, hogy Horváthné Sabáli Éva alkalmas-e az évi 246,6 millió forintos költségvetésű Centenáriumi Általános Iskola és Szakiskola igazgatói posztjára.

A pályázatot azt követően írták ki, hogy nyáron menesztették a 325 diákot oktató intézmény korábbi vezetőjét. A jelölt, aki 2006 és 2011 között a péceli Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója volt, egyedüliként pályázott az igazgatói posztra. Saját bevallása szerint ismeri az alsó tagozatos évfolyamok munkáját, de tanított felső tagozaton is. Emellett "van tapasztalata a tehetséggondozásban" és "nyitott az új pedagógiai irányzatok alkalmazására" is.

A képviselő-testületi ülésen nem is ez verte ki a biztosítékot, hanem az, hogy a pályázati munka nagy részét állítólag más, az interneten megtalálható anyagok alkotják, forrásmegjelölés nélkül. A Centenáriumi Iskola volt igazgatóhelyettesének, a nyugdíjazása miatt most felmentését töltő Nádasné Szabó Ágnes elmondása szerint a dokumentum „összeollózásának” gyanúja akkor merült fel, amikor az anyagot értékelésre megkapták, és a tantestület magyarszakos tanárai felhívták a figyelmet arra, hogy stilisztikai különbségek vannak a szöveg egyes részei között. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.