Reformátusok: kérdés, hogy lesz-e elég tanterem a hittanoktatáshoz

A kötelezően választható hit- és erkölcstan szeptemberi bevezetésekor a tanulók 51 százaléka választotta ezt...

  • Eduline
Túry Gergely

A kötelezően választható hit- és erkölcstan szeptemberi bevezetésekor a tanulók 51 százaléka választotta ezt az erkölcstan helyett, azonban kérdésként merül fel, hogy lesz-e elegendő tanterem az iskolákban, ha már minden évfolyamon tanítják majd a hittant. Ahol eddig a fakultatív hit- és erkölcstan jól működött, ott zökkenőmentesen zajlottak a beiratkozások, de ahol ennek nem volt múltja, ott helyenként komoly ellenállásba ütköztek az iskolaigazgatók részéről - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjúban.

Megállapította: szinte elhanyagolható azon hitoktatók száma, akik kizárólag ebből élnek. Többségüknek nincs egy státusznyi - minimálisan heti 22 - tanórájuk, ezért jellemzően ezt a feladatot a lelkészek látják el. Az evangélikus egyház hittan-stratégiai munkacsoportot hozott létre: erről itt olvashattok, a kötelező hittannal, illetve erkölcstannal kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

A református püspök reméli, hogy a hitoktatás adminisztrációját - mivel azt állami rendelkezésre vezették be - a továbbiakban átvállalja az állam. Erre megvannak a minták, ugyanígy működnek a tábori lelkészi vagy a börtönlelkészi szolgálatok is. A zsinat úgy döntött, hogy takarékossági okokból központilag intézik az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, egyrészt azért, hogy az egyházkerületekben, egyházmegyékben ne kelljen erre külön munkakört kialakítani, másrészt, hogy minél kevesebbszer kelljen a fizetéseket utalni, ezáltal pedig banki tranzakciós díjakat spórolnak meg - közölte.

Szólt arról is, hogy a debreceni református oktatási rendszer infrastrukturális megújítása jelenleg is zajlik, ami nem EU-forrásból, hanem a magyar kormány támogatásával valósul meg, négy évre összesen 10 milliárd forintos támogatással. Az első ütem jövő júniusban fejeződik be, melynek során az egykori református főgimnázium épülete újul meg.

Rámutatott: ahol jól működő oktatási intézmények kötődnek a gyülekezetekhez, ott jelentősen megpezsdül a hitélet, de az iskolaátvételek terén a református egyház önmérsékletet tanúsított, mert a normatív alapú támogatás megszűntével a kiegészítő normatíva helyébe lépett működési támogatás nem fedezi teljesen a működési költségeket, főleg a kisebb létszámú iskolák esetében, s ezt jelezték az illetékes tárcának is.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.