Reformátusok: kérdés, hogy lesz-e elég tanterem a hittanoktatáshoz

A kötelezően választható hit- és erkölcstan szeptemberi bevezetésekor a tanulók 51 százaléka választotta ezt...

  • Eduline
Túry Gergely

A kötelezően választható hit- és erkölcstan szeptemberi bevezetésekor a tanulók 51 százaléka választotta ezt az erkölcstan helyett, azonban kérdésként merül fel, hogy lesz-e elegendő tanterem az iskolákban, ha már minden évfolyamon tanítják majd a hittant. Ahol eddig a fakultatív hit- és erkölcstan jól működött, ott zökkenőmentesen zajlottak a beiratkozások, de ahol ennek nem volt múltja, ott helyenként komoly ellenállásba ütköztek az iskolaigazgatók részéről - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjúban.

Megállapította: szinte elhanyagolható azon hitoktatók száma, akik kizárólag ebből élnek. Többségüknek nincs egy státusznyi - minimálisan heti 22 - tanórájuk, ezért jellemzően ezt a feladatot a lelkészek látják el. Az evangélikus egyház hittan-stratégiai munkacsoportot hozott létre: erről itt olvashattok, a kötelező hittannal, illetve erkölcstannal kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

A református püspök reméli, hogy a hitoktatás adminisztrációját - mivel azt állami rendelkezésre vezették be - a továbbiakban átvállalja az állam. Erre megvannak a minták, ugyanígy működnek a tábori lelkészi vagy a börtönlelkészi szolgálatok is. A zsinat úgy döntött, hogy takarékossági okokból központilag intézik az ehhez kapcsolódó adminisztrációt, egyrészt azért, hogy az egyházkerületekben, egyházmegyékben ne kelljen erre külön munkakört kialakítani, másrészt, hogy minél kevesebbszer kelljen a fizetéseket utalni, ezáltal pedig banki tranzakciós díjakat spórolnak meg - közölte.

Szólt arról is, hogy a debreceni református oktatási rendszer infrastrukturális megújítása jelenleg is zajlik, ami nem EU-forrásból, hanem a magyar kormány támogatásával valósul meg, négy évre összesen 10 milliárd forintos támogatással. Az első ütem jövő júniusban fejeződik be, melynek során az egykori református főgimnázium épülete újul meg.

Rámutatott: ahol jól működő oktatási intézmények kötődnek a gyülekezetekhez, ott jelentősen megpezsdül a hitélet, de az iskolaátvételek terén a református egyház önmérsékletet tanúsított, mert a normatív alapú támogatás megszűntével a kiegészítő normatíva helyébe lépett működési támogatás nem fedezi teljesen a működési költségeket, főleg a kisebb létszámú iskolák esetében, s ezt jelezték az illetékes tárcának is.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.