A minisztérium szerint nem kell aggódni: erkölcstanra több pénz jut

Jövőre nyolc százalékkal nőnek a köznevelési kiadások a költségvetési javaslat szerint - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága hétfőn az MTI-vel.

  • MTI
Túry Gergely

Mint kifejtették: a kormány célja a köznevelési rendszer színvonalának növelése a gyermekek, tanulók érdekében, ezért az évről évre növekvő állami többletráfordítást elsősorban a legjobban teljesítő pedagógusok bérére kívánja fordítani. 

A pedagógus előmeneteli rendszere a köznevelési törvénynek megfelelő ütemben zajlik: 2014. után 2015-ben is növekedik a pedagógusok bérére fordított állami kiadás - írták.

Kitértek arra, hogy október 1-jétől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja el az állam tulajdonában álló Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. és az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. által ellátott feladatokat, melyekre a 2015. évi költségvetési javaslat többletforrásokat biztosít.

Emellett a kötelező erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatás 2013 szeptemberétől a köznevelés rendszerének szerves része, az erkölcstan óra alternatívája az állami fenntartású iskolákban az 1. évfolyamtól a 8. évfolyamig. Mivel a hit- és erkölcstan oktatásban és tankönyvtámogatásban részesülő tanulók létszáma előre nem prognosztizálható, ezáltal a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat szerint ez a kormány jóváhagyásával túlléphető, ezáltal is biztosítva a feladat folyamatos ellátását.

A köznevelés támogatása az állami költségvetési kiadásokon kívül európai uniós források terhére is történik. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi időszakban a köznevelés szempontjából kiemelt jelentőségű köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésekre, beruházásokra külön figyelmet fordít a szaktárca - jelezték. 

A nap folyamán ellenzéki pártok és szakszervezetek is bírálták a jövő évi büdzsé tervezetének köznevelést érintő pontjait. Hiller István, az MSZP oktatáspolitikai kabinetvezetője sajtótájékoztatóján úgy vélekedetett, hogy a kormány oktatáspolitikáját kevesebb gimnazista és egyetemista, "több középkor" jellemzi. Vadai Ágnes, a DK alelnöke a gimnáziumi keretszámok csökkentéséről szóló sajtóhírekre reagálva arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy a kormány már a középiskolában el akarja venni annak a lehetőségét, hogy a diákok továbbtanulhassanak.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat jelen formájában történő elfogadása katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint százmilliárd forintos forráskivonást hajtanak végre a középfokú oktatás területén, ami miatt pedagógusokat bocsáthatnak el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.