A minisztérium szerint is rossz a menzakoszt

Titkos boszorkánykonyhában kotyvasztottak a menza mesterei az Emminek, ami ígéretet is tett a változtatásra, ám ősszel minden marad a régiben.

  • Eduline
pixabay.com

A hvg.hu információi szerint egy titkos próbafőzésen meggyőzték arról a közétkeztetésben résztvevők a kormány illetékeseit, hogy nagyon nehéz ehető ételt előállítani a menzareform rendeletét betartva. A szakmai szervezetek ezért állítólag ígéretet kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy módosítják a rendeletet, és lazítanak egyes szabályokon.

Állítólag a titkos főzésen – nektek is egy barlang jut erről eszetekbe, ahol boszorkányok állnak egy üst mellett? – megállapodtak arról, hogy ezentúl az ételek sótartalma nagyobb lehet. A szakmai szervezetek valójában azt akarták elérni, hogy csak a hozzáadott só mértékét szabályozzák, mivel szerintük sok alapanyagban már eleve van só, így pedig könnyen túllépik a szabályban foglalt mennyiséget, ezt azonban az Emmi elutasította.

Hozzászoktak az intézmények a menzareformhoz

A tej- és gyümölcspazarlásnak is véget kell vetni – ebben is megállapodás született, ugyanis gyakran előfordult, hogy a kirendelt adagok a kukában landoltak, ráadásul nem volt összehangolva a tejosztás az iskolatejprogrammal.

A portál szerint bár az ígéret elhangzott az Emmi részéről, a rendeletet egész nyáron nem módosították, a szakmai szervezetek pedig már nem is tartják valószínűnek, hogy ez őszi megtörténik. Így bár az Emmi is egyetért a változtatás szükségességével, egyelőre még nem tettek semmit. A hvg.hu a tárcától azt a választ kapta, hogy az ügy jelenleg „feldolgozás alatt” áll.

Ez aztán a menzareform! Michelin-csillagos sztárséf jut az amerikai gyerekeknek
Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.