Az egyik hetedikes tankönyv még azt feltételezi, hogy a diákok nem olvasták el a könyvet. Egyetlen előnye van, hogy olcsó.
Egy szombati konferencián elemezte a Magyartanárok Egyesülete, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata az Oktatáskutató és fejlesztő intézet által készített állami irodalomkönyveket - írja a Magyar Narancs. Meghívták az OFI munkatársait is a beszélgetésre, ám csak civilben jelent meg két munkatársuk, így hivatalos állásfoglalást nem kaptak az állami szereplőtől a résztvevők.
Pedig lett volna mire reagálni, a szakemberek egymás között felosztva a munkát végigmentek az érintett évfolyamok állami tankönyvválasztékán - hasonlóan a Történelemtanárok Egyletéhez, akik a történelemkönyvek elképesztő hibáit tárták fel, és még nem végeztek. A lap beszámolója szerint siralmas állapotot tükröznek az irodalomkönyvek.
Egy könyvön általában több szerző dolgozik, felosztva a fejezeteket, azonban kevés idő áll csak rendelkezésre, így nincs alkalmuk egységes szemléletű tankönyveket készíteni. A jelenlévő Nényei Pál író, gimnáziumi tanár is több fejezetet vállalt, mert nagy szabadságot ígértek számára, ám végül a szerkesztő nem engedte megjelentetni az általa írt részeket.
A szakemberek szerint teli van értelmetlen részekkel a könyv, ami nem segíti, hogy élményközpontúvá tegye az olvasását és az irodalomtanulást a diákok számára. Kölcsey Parainesise után a szövegtől független grafológiai kérdést kapnak a diákok, de egészen elképesztő dolgok is vannak:
A lap beszámolója szerint egyenesen káoszról beszéltek a szakemberek, "a kísérleti irodalomtankönyvek nem a tanulót állítják a középpontba, ráadásul nem építenek tudatos irodalomfelfogásra, és az sem világos, mit gondolnak magáról az irodalom szerepéről, minek tekintik azt" - írják. Lényegében nem ösztönzik a gyerekeket olvasásra, hogy maguk fedezzék fel a művek világát.
Végül felszólalt az OFI egyik munkatársa is, Dobszay Ambrus lektor támadásnak érezhette a kritikákat, de maga is megerősítette, hogy ők sem tudták pontosan, hogy mi készül, mikor a tankönyveket írták, egy volt csak világos, hogy az olcsó könyvekkel megvalósul egy "köznevelési rezsicsökkentés".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
