Az egyik hetedikes tankönyv még azt feltételezi, hogy a diákok nem olvasták el a könyvet. Egyetlen előnye van, hogy olcsó.
Egy szombati konferencián elemezte a Magyartanárok Egyesülete, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata az Oktatáskutató és fejlesztő intézet által készített állami irodalomkönyveket - írja a Magyar Narancs. Meghívták az OFI munkatársait is a beszélgetésre, ám csak civilben jelent meg két munkatársuk, így hivatalos állásfoglalást nem kaptak az állami szereplőtől a résztvevők.
Pedig lett volna mire reagálni, a szakemberek egymás között felosztva a munkát végigmentek az érintett évfolyamok állami tankönyvválasztékán - hasonlóan a Történelemtanárok Egyletéhez, akik a történelemkönyvek elképesztő hibáit tárták fel, és még nem végeztek. A lap beszámolója szerint siralmas állapotot tükröznek az irodalomkönyvek.
Egy könyvön általában több szerző dolgozik, felosztva a fejezeteket, azonban kevés idő áll csak rendelkezésre, így nincs alkalmuk egységes szemléletű tankönyveket készíteni. A jelenlévő Nényei Pál író, gimnáziumi tanár is több fejezetet vállalt, mert nagy szabadságot ígértek számára, ám végül a szerkesztő nem engedte megjelentetni az általa írt részeket.
A szakemberek szerint teli van értelmetlen részekkel a könyv, ami nem segíti, hogy élményközpontúvá tegye az olvasását és az irodalomtanulást a diákok számára. Kölcsey Parainesise után a szövegtől független grafológiai kérdést kapnak a diákok, de egészen elképesztő dolgok is vannak:
A lap beszámolója szerint egyenesen káoszról beszéltek a szakemberek, "a kísérleti irodalomtankönyvek nem a tanulót állítják a középpontba, ráadásul nem építenek tudatos irodalomfelfogásra, és az sem világos, mit gondolnak magáról az irodalom szerepéről, minek tekintik azt" - írják. Lényegében nem ösztönzik a gyerekeket olvasásra, hogy maguk fedezzék fel a művek világát.
Végül felszólalt az OFI egyik munkatársa is, Dobszay Ambrus lektor támadásnak érezhette a kritikákat, de maga is megerősítette, hogy ők sem tudták pontosan, hogy mi készül, mikor a tankönyveket írták, egy volt csak világos, hogy az olcsó könyvekkel megvalósul egy "köznevelési rezsicsökkentés".
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
