szerző:
Eduline

Az egyik hetedikes tankönyv még azt feltételezi, hogy a diákok nem olvasták el a könyvet. Egyetlen előnye van, hogy olcsó.

©

Egy szombati konferencián elemezte a Magyartanárok Egyesülete, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata az Oktatáskutató és fejlesztő intézet által készített állami irodalomkönyveket - írja a Magyar Narancs. Meghívták az OFI munkatársait is a beszélgetésre, ám csak civilben jelent meg két munkatársuk, így hivatalos állásfoglalást nem kaptak az állami szereplőtől a résztvevők.

Pedig lett volna mire reagálni, a szakemberek egymás között felosztva a munkát végigmentek az érintett évfolyamok állami tankönyvválasztékán - hasonlóan a Történelemtanárok Egyletéhez, akik a történelemkönyvek elképesztő hibáit tárták fel, és még nem végeztek. A lap beszámolója szerint siralmas állapotot tükröznek az irodalomkönyvek.

Egy könyvön általában több szerző dolgozik, felosztva a fejezeteket, azonban kevés idő áll csak rendelkezésre, így nincs alkalmuk egységes szemléletű tankönyveket készíteni. A jelenlévő Nényei Pál író, gimnáziumi tanár is több fejezetet vállalt, mert nagy szabadságot ígértek számára, ám végül a szerkesztő nem engedte megjelentetni az általa írt részeket.

A szakemberek szerint teli van értelmetlen részekkel a könyv, ami nem segíti, hogy élményközpontúvá tegye az olvasását és az irodalomtanulást a diákok számára. Kölcsey Parainesise után a szövegtől független grafológiai kérdést kapnak a diákok, de egészen elképesztő dolgok is vannak:

  • az Anyeginből Tatjána levele kapcsán megkérdezik, hogy Tatjána tekinthető-e női trubadúrnak.
  • "Ha elolvastad a művet…" - kezdődik Jókai A kőszívű ember fiai kapcsán az első kérdés, ami azt is feltételezi, hogy el sem olvasták a könyvet.
  • "Jobb-e gazdagabb családban felnőni, mint szegényben?” - olvasható egy elképesztően röhejes kérdés.

A lap beszámolója szerint egyenesen káoszról beszéltek a szakemberek, "a kísérleti irodalomtankönyvek nem a tanulót állítják a középpontba, ráadásul nem építenek tudatos irodalomfelfogásra, és az sem világos, mit gondolnak magáról az irodalom szerepéről, minek tekintik azt" - írják. Lényegében nem ösztönzik a gyerekeket olvasásra, hogy maguk fedezzék fel a művek világát.

Végül felszólalt az OFI egyik munkatársa is, Dobszay Ambrus lektor támadásnak érezhette a kritikákat, de maga is megerősítette, hogy ők sem tudták pontosan, hogy mi készül, mikor a tankönyveket írták, egy volt csak világos, hogy az olcsó könyvekkel megvalósul egy "köznevelési rezsicsökkentés".

Kapcsolódó cikkeink
Mégis van tankönyvjegyzék? Visszadobják az iskolák rendeléseit
Nem csendesül a tankönyvbotrány

Így változtak a tankönyvek és a tankönyvpiac az Árpád-kortól
Láthatatlanok a romák a tankönyvekben, katasztrófa eddig az állami tankönyvrendszer
Eldől, hogy szabadabb lesz-e tankönyvpiac, ezen is múlhat a sztrájk