Ezért nem tudunk igazán jól beszélni idegen nyelveken

Bár a többi európai országhoz képest évek óta a magyar közoktatásban az egyik legmagasabb a nyelvórák száma, mégsem elég hatékony az általános iskola és középiskola nyelvoktatás - írja az Abcúg.

  • Eduline
pixabay.com

"Tévhit, hogy a magyarok nem beszélnek idegen nyelveket, évről évre javul a teljesítményünk. Ahhoz képest viszont, hogy az oktatáspolitika az elmúlt 20-25 évben mennyit fordított arra, hogy jobban tudjunk idegen nyelveken beszélni, ez a teljesítmény mégis nagyon gyenge" – mondta az Abcúgnak Nikolov Marianne egyetemi tanár, kutató, aki hosszú évtizedek óta vizsgálja a nyelvtanulás folyamatait és eredményét a közoktatásban.

"Hiába mondják egyre többen, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelvet, még mindig nem vagyunk elegen, és még mindig nem beszéljük elég jól” – magyarázta a kutató, aki szerint ennek több oka van, de talán az egyik legfontosabb az, ami a közoktatásban történik. Amikor a diákok elkezdik a nyelvet tanulni, általában nagyon lelkesek, ez a lelkesedés azonban idővel csökkenni kezd. Hogy miért? Mert az osztálytermi játékos feladatokat felváltják a sokkal szárazabb és unalmasabb nyelvtanítási módszerek, ez pedig egykettőre elveszi a gyerekek kedvét.

Itt a friss lista: a franciák és a spanyolok még rosszabbul beszélnek angolul, mint mi

Valamennyit javult a hazai lakosság angoltudása - írja a Magyar Nemzet hétfői számában. A lap írása szerint a franciák, az olaszok és a spanyolok is rosszabbul beszélnek angolul, mint a magyarok, erre a következtetésre jutott az Education First nevű nemzetközi nyelvoktató cég, amely az angol nyelv ismeretének szintje szerint osztályozza a világ országait.

“Azt látjuk, hogy hiába van nagy hangsúly a tanárképzésben a kommunikatív nyelvtanításon, amikor a tanárok az osztályterembe kerülnek, az évek alatt visszatérnek azokhoz a módszerekhez, amikkel még annak idején őket oktatták: felolvasás a tankönyből, fordítás, nyelvtani gyakorlatok, a gyereknek szinte meg sem kell szólalni. Persze vannak olyan helyek, ahol remekül tanítanak, de sajnos nem az a tipikus” – mondja Nikolov Marianne.

A másik probléma, hogy hiába tanul egy diák a középiskolában például angolul, a felsőoktatásban arra is alig van lehetőség, hogy a diákok a választott szakjaikon a szaktárgyakat célnyelven tanulják, és így tartsák szinten és fejlesszék tovább a közoktatásban elért nyelvtudásukat. A tantárgyak célnyelven tanulása a külföldi diákoknak természetes, ez lenne a megoldás a magyar diákok számára is.

Itt a lista: ilyen feladatokat kaptok a szóbeli nyelvvizsgákon

Milyen feladatokra számíthattok a vezető nyelvvizsgaközpontok B2-es szóbeli vizsgáin? Kaptok-e felkészülési időt, és hány percig tesztelik a beszédkészségeteket? Sorozatunk legújabb részében minden fontos infót megtaláltok a szóbelikről. BME: tizenöt perc, három feladat A BME nyelvvizsgájának szóbeli része 15 perces, összesen három feladatot kell megoldanotok.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.