A lányokat keményebben dolgoztatják otthon, mint a fiúkat

Az öt és tizennégy év közötti lányok negyven százalékkal több időt töltenek fizetség nélküli házimunkával, mint a hasonló korú fiúk, ezáltal kevesebb lehetőségük van a tanulásra, játékra, a gyerekkor élvezésére.

  • eduline/mti
Wikipedia

A lányok naponta világszerte összesen 160 millió órával több időt töltenek háztartási munkákkal, például főzéssel, takarítással, a családtagok felügyeletével, víz- vagy tűzifagyűjtéssel - olvasható az Az ENSZ Gyermekalapja által a lányok világnapján közzétett jelentésben. A lányok október 11-i világnapját 2011-ben hívta életre az ENSZ, hogy ráirányítsa a figyelmet a világon élő 1,1 milliárd lány jogaira és a kihívásokra, melyekkel szembesülniük kell.

A nagyrészt Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrika egyes részein élő lányok helyzetével foglalkozó jelentés szerint a 10-14 éves lányok a legaránytalanabbul Burkina Fasóban, Jemenben és Szomáliában viselik a háztartási terheket.

Indiában a bicikli a lányok számára az iskolába járás záloga

Az indiai Bihár az ország legszegényebb államai közé tartozik, ahol rengeteg lány hagyja el ideje korán az iskolát, ráadásul a bejárás is veszélyekkel jár, ezért az állam bicikliket adott a lányok családjainak. Indiában a lányok csak veszélyeket vállalva tudnak utazni a tömegközlekedéssel, kísérő nélkül fennáll a veszélye, hogy támadás éri őket.

A fizetség nélküli házimunkákkal való túlterhelés már a kora gyermekkorban megkezdődik, és fokozódik, ahogy a lányok serdülővé válnak. A lányok ennek következtében feláldozzák a tanulás, a fejlődés vagy egyszerűen a gyerekkor élvezetének lehetőségeit. A gyerekek házimunkájának ilyen egyenlőtlen elosztása állandósítja a nemi sztereotípiákat, valamint a lányok és nők generációkon átívelő dupla terhét.

- mondta Anju Malhotra, az UNICEF szakértője. Az elemzők szerint a nemi egyenlőtlenség továbbra is hatalmas megoldandó problémát jelent az ENSZ új, tavaly elfogadott globális céljainak elérése szempontjából. Az ENSZ 2015-ös célkitűzései szerint 2030-ra véget kell vetni a mélyszegénységnek, megoldást kell találni a nők elleni erőszak problémájára, és biztosítani kell a nők egyenlő esélyeit.

A kutatók szerint az olyan problémák kezelése, mint az erőszak, a gyermekházasságok, a női nemi szervek csonkítása és a lányok oktatása, valamint jogaik elismerésének támogatása nemcsak a lányoknak hasznos, hanem a gazdasági növekedésnek, a békének és a szegénység csökkentésének kulcsa is.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.