A lányokat keményebben dolgoztatják otthon, mint a fiúkat

Az öt és tizennégy év közötti lányok negyven százalékkal több időt töltenek fizetség nélküli házimunkával, mint a hasonló korú fiúk, ezáltal kevesebb lehetőségük van a tanulásra, játékra, a gyerekkor élvezésére.

  • eduline/mti
Wikipedia

A lányok naponta világszerte összesen 160 millió órával több időt töltenek háztartási munkákkal, például főzéssel, takarítással, a családtagok felügyeletével, víz- vagy tűzifagyűjtéssel - olvasható az Az ENSZ Gyermekalapja által a lányok világnapján közzétett jelentésben. A lányok október 11-i világnapját 2011-ben hívta életre az ENSZ, hogy ráirányítsa a figyelmet a világon élő 1,1 milliárd lány jogaira és a kihívásokra, melyekkel szembesülniük kell.

A nagyrészt Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrika egyes részein élő lányok helyzetével foglalkozó jelentés szerint a 10-14 éves lányok a legaránytalanabbul Burkina Fasóban, Jemenben és Szomáliában viselik a háztartási terheket.

Indiában a bicikli a lányok számára az iskolába járás záloga

Az indiai Bihár az ország legszegényebb államai közé tartozik, ahol rengeteg lány hagyja el ideje korán az iskolát, ráadásul a bejárás is veszélyekkel jár, ezért az állam bicikliket adott a lányok családjainak. Indiában a lányok csak veszélyeket vállalva tudnak utazni a tömegközlekedéssel, kísérő nélkül fennáll a veszélye, hogy támadás éri őket.

A fizetség nélküli házimunkákkal való túlterhelés már a kora gyermekkorban megkezdődik, és fokozódik, ahogy a lányok serdülővé válnak. A lányok ennek következtében feláldozzák a tanulás, a fejlődés vagy egyszerűen a gyerekkor élvezetének lehetőségeit. A gyerekek házimunkájának ilyen egyenlőtlen elosztása állandósítja a nemi sztereotípiákat, valamint a lányok és nők generációkon átívelő dupla terhét.

- mondta Anju Malhotra, az UNICEF szakértője. Az elemzők szerint a nemi egyenlőtlenség továbbra is hatalmas megoldandó problémát jelent az ENSZ új, tavaly elfogadott globális céljainak elérése szempontjából. Az ENSZ 2015-ös célkitűzései szerint 2030-ra véget kell vetni a mélyszegénységnek, megoldást kell találni a nők elleni erőszak problémájára, és biztosítani kell a nők egyenlő esélyeit.

A kutatók szerint az olyan problémák kezelése, mint az erőszak, a gyermekházasságok, a női nemi szervek csonkítása és a lányok oktatása, valamint jogaik elismerésének támogatása nemcsak a lányoknak hasznos, hanem a gazdasági növekedésnek, a békének és a szegénység csökkentésének kulcsa is.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.