A lányokat keményebben dolgoztatják otthon, mint a fiúkat

Az öt és tizennégy év közötti lányok negyven százalékkal több időt töltenek fizetség nélküli házimunkával, mint a hasonló korú fiúk, ezáltal kevesebb lehetőségük van a tanulásra, játékra, a gyerekkor élvezésére.

  • eduline/mti
Wikipedia

A lányok naponta világszerte összesen 160 millió órával több időt töltenek háztartási munkákkal, például főzéssel, takarítással, a családtagok felügyeletével, víz- vagy tűzifagyűjtéssel - olvasható az Az ENSZ Gyermekalapja által a lányok világnapján közzétett jelentésben. A lányok október 11-i világnapját 2011-ben hívta életre az ENSZ, hogy ráirányítsa a figyelmet a világon élő 1,1 milliárd lány jogaira és a kihívásokra, melyekkel szembesülniük kell.

A nagyrészt Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrika egyes részein élő lányok helyzetével foglalkozó jelentés szerint a 10-14 éves lányok a legaránytalanabbul Burkina Fasóban, Jemenben és Szomáliában viselik a háztartási terheket.

Indiában a bicikli a lányok számára az iskolába járás záloga

Az indiai Bihár az ország legszegényebb államai közé tartozik, ahol rengeteg lány hagyja el ideje korán az iskolát, ráadásul a bejárás is veszélyekkel jár, ezért az állam bicikliket adott a lányok családjainak. Indiában a lányok csak veszélyeket vállalva tudnak utazni a tömegközlekedéssel, kísérő nélkül fennáll a veszélye, hogy támadás éri őket.

A fizetség nélküli házimunkákkal való túlterhelés már a kora gyermekkorban megkezdődik, és fokozódik, ahogy a lányok serdülővé válnak. A lányok ennek következtében feláldozzák a tanulás, a fejlődés vagy egyszerűen a gyerekkor élvezetének lehetőségeit. A gyerekek házimunkájának ilyen egyenlőtlen elosztása állandósítja a nemi sztereotípiákat, valamint a lányok és nők generációkon átívelő dupla terhét.

- mondta Anju Malhotra, az UNICEF szakértője. Az elemzők szerint a nemi egyenlőtlenség továbbra is hatalmas megoldandó problémát jelent az ENSZ új, tavaly elfogadott globális céljainak elérése szempontjából. Az ENSZ 2015-ös célkitűzései szerint 2030-ra véget kell vetni a mélyszegénységnek, megoldást kell találni a nők elleni erőszak problémájára, és biztosítani kell a nők egyenlő esélyeit.

A kutatók szerint az olyan problémák kezelése, mint az erőszak, a gyermekházasságok, a női nemi szervek csonkítása és a lányok oktatása, valamint jogaik elismerésének támogatása nemcsak a lányoknak hasznos, hanem a gazdasági növekedésnek, a békének és a szegénység csökkentésének kulcsa is.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.