A jövő héttől kapnak cafeteriát a nevelést segítők

Idén kétszer 35 ezer forint béren kívüli juttatást kapnak a nem pedagógus végzettségű, nevelést és oktatást segítő dolgozók, az első összeghez még a nyáron hozzájutnak - mondta Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár egy sajtótájékoztatón.

  • eduline/mti
MTI / Máthé Zoltán

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára azt mondta: a juttatás az állami intézményfenntartás rendszerében dolgozóknak jár; az Erzsébet-utalványok kiosztását a jövő héten kezdik meg. A második juttatást ősszel kapják meg az érintettek.

Sipos azt is elmondta: a korábbi ígéreteknek megfelelően 2017. január elsejétől 7+3 százalékos béremelést is biztosítanak, 7 százalékot e dolgozói kör minden tagja megkap, 3 százalékot pedig differenciáltan lehet szétosztani.

 

„Hivatásnak érezzük munkánkat, de megalázónak tartjuk az érte kapott bért

Sipos Imre a köznevelési kerekasztal április 19-ei budapesti ülése után jelentette be: az Emmi azt javasolja, hogy a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógus dolgozóknak idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon, továbbá, hogy 2017-től 10 százalékos béremelést kapjanak. A tárca javaslata legalább 15 ezer embert érint - közölte.

A oktatást-nevelést segítők bére évek óta változatlan, van olyan közülük, aki diplomája ellenére 100 ezer forintot visz haza. Rájuk ugyanis nem vonatkozott a pedagógusok életpályamodellje.

 

Nem tudni, mit keres ez a pont a sztrájkkövetelések között
Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.