A PSZ arra kéri a településeket, hogy legalább ők emeljenek az óvodai dolgozók bérén

Nyílt levélben fordult a Pedagógusok Szakszervezete a települési önkormányzatokhoz az iskolák és óvodák központosítása miatt, hogy a bekövetkező változásoknál figyeljenek az ott dolgozók érdekeire, hogy senkinek ne legyen rosszabb a sorsa.

  • eduline/mti
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezétnek elnöke.
MTI Fotó: Marjai János

A központosítás következő lépcsőjeként 2017. január 1-től a településeknek megszűnik a működtetői jogköre is az iskoláknál és az óvodáknál. A változásokra készítené fel a feleket a Pedagógusok Szakszervezete.

Tovább tiltakozik Budaörs az iskolák államosítása ellen

A budaörsi képviselő-testület szerdai ülésén "elvi nyilatkozatot" fogadott el, amelyben tiltakozik "a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás" és "iskolái teljes államosítása miatt"

Nyílt levelükben hangsúlyozátk, hogy az átadás-átvétel során megkötendő megállapodás teremtsen garanciát arra, hogy az önkormányzati feladatellátás működtetői feladatainak végrehajtásában részt vevők ne kerüljenek rosszabb helyzetbe a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt. A tankerületi központ biztosítsa részükre a további foglalkoztatás biztonságát, a változatlan munkafeltételeket, beleértve az önkormányzat részéről nyújtott garantált és többletjavadalmazást is.

A szakszervezet hozzátette, az átadás-átvételi eljárás során létrejött megállapodás részletesen térjen ki arra, mit jelent a nemzeti köznevelésről szóló törvény azon rendelkezése, hogy a tankerületi központ együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet biztosítása érdekében. A PSZ szerint ez nem merülhet ki abban, hogy a települési önkormányzat - külön megállapodás alapján - ingyenesen használhatja a tulajdonában álló ingatlanokat. Meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy a települési önkormányzat "beleláthasson az illetékességi területén működő köznevelési intézmények tevékenységébe", és szükség esetén segítséget nyújthasson számukra.

Felhívták a települési önkormányzatok figyelmét arra is, hogy a fenntartásukban működő óvodákban méltatlanul alacsony a jövedelme mindazoknak, akik nem tartoznak a pedagógus-életpályamodell hatálya alá. Ezért - ha erre lehetőség van - a 2017-es költségvetés összeállítása során teremtsék meg ahhoz a költségvetési fedezetet, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló óvodavezető a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben előírt kötelező juttatás mértékét meghaladó további, nem kötelező juttatást biztosíthasson az érintetteknek - kéri a PSZ.

A szakszervezet bízik abban, hogy minden település megtalálja a további kölcsönös együttműködés lehetőségét, annak ellenére, hogy a működtetői feladatok 2017. január 1-jével történő állami átvétele után nincs törvényben lefektetett kapcsolat, együttműködési kényszer az érintettek között.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.