444: Gyermekjogi egyezményt sérthet a középiskolások katonai képzése

Az ENSZ nagyon szigorúan szabályozta, hogy 18. életév alatt nem lehet katonai kiképzést folytatni gyerekek körében, a magyar kadétprogram viszont ennek a határán táncol a szakértők szerint.

  • Eduline
Jelenet a Cabaret című filmből.
Cabaret (1972)

Az elmúlt négy évben a kormány egyre nagyobb energiát fordít a 18 éve alattiak, főleg középiskolások honvédelmi felkészítésére, a katonaság utánpótlásának megalapozására. Korábban beszámoltunk a KatonaSuli-programról, a Honvédelmi Sportszövetségek létrehozásáról és a hozzá kapcsolódó kadétképzési rendszer indításáról.

Az ország két szakgimnáziumában, a Szekszárdi Szakképzési Centrum Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiumában, valamint a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában - egyfajta próbaként - 2017 szeptemberétől elindul a középiskolások katonai képzése. A tanterv szerint emelt óraszámban tanulnak majd testnevelést a diákok, ezen felül

a szakgimnáziumi képzés ügykezelői képesítést ad, melyet emelt szintű testnevelési felkészítés (heti 6 óra), emelt színvonalú angol nyelvi felkészítés (katonai szaknyelvvel bővített), tereptani (térképészeti) ismeretek, biztonságpolitikai ismeretek, nemzetközi hadijogi ismeretek, lőelméleti és haditechnikai alapismeretek színesítenek.

- tájékoztatta a 444-et a Honvédelmi Minisztérium. A portál által megszólaltatott szakértő, Gyurkó Szilvia, az ENSZ korábbi magyarországi gyermekjogi programjának (UNICEF) vezetője szerint azonban nemzetközi egyezményt sérthet a képzés. A Magyarország által is elfogadott Gyermekjogi Egyezmény és a Fakultatív Jegyzőkönyv kimondja, hogy nem lehet kötelező oktatás részévé tenni a katona képzéseket 18 év alatt. Mivel nehéz eldönteni, hogy hány diák tud maga dönteni a képzés mellett, hány diákot a szülei íratnak be, így már az problémás lehet, hogy az állam egyáltalán felkínálja ezt a képzést a gyerekeknek.

Az ENSZ ismeretei szerint a korán katonai képzésben részesülő gyerekeknél káros hatása lehet a személyiségfejlődésükre az ilyen oktatás, amely kritika nélküli szabálykövetést, az önálló gondolkodás kiiktatását, a hierarchia megkérőjelezhetetlen elfogadását is eredményezheti - mondta a portálnak a szakértő, elismerve ugyanakkor, hogy a csapatszellemet és az együttműködési készséget fejlesztheti, de ez más módon is megszerezhető.

Valamit kezdeni akar a Honvédség a gyerekekkel

Simicskó István honvédelmi miniszter irányításával zajlik a Honvédelmi Sportszövetség megalakítása, mely egyfajta nemzetőrségként is funkcionálhat. A gyerekeknek is lenne szerepe benne. Október 6-án került fel a kormány oldalára a Honvédelmi Sportszöveteségről szóló törvénytervezet - hívta fel a figyelmet a honvédelmi területen jól értesült gyomberbela.blog.hu .

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.