444: Gyermekjogi egyezményt sérthet a középiskolások katonai képzése

Az ENSZ nagyon szigorúan szabályozta, hogy 18. életév alatt nem lehet katonai kiképzést folytatni gyerekek körében, a magyar kadétprogram viszont ennek a határán táncol a szakértők szerint.

  • Eduline
Jelenet a Cabaret című filmből.
Cabaret (1972)

Az elmúlt négy évben a kormány egyre nagyobb energiát fordít a 18 éve alattiak, főleg középiskolások honvédelmi felkészítésére, a katonaság utánpótlásának megalapozására. Korábban beszámoltunk a KatonaSuli-programról, a Honvédelmi Sportszövetségek létrehozásáról és a hozzá kapcsolódó kadétképzési rendszer indításáról.

Az ország két szakgimnáziumában, a Szekszárdi Szakképzési Centrum Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiumában, valamint a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában - egyfajta próbaként - 2017 szeptemberétől elindul a középiskolások katonai képzése. A tanterv szerint emelt óraszámban tanulnak majd testnevelést a diákok, ezen felül

a szakgimnáziumi képzés ügykezelői képesítést ad, melyet emelt szintű testnevelési felkészítés (heti 6 óra), emelt színvonalú angol nyelvi felkészítés (katonai szaknyelvvel bővített), tereptani (térképészeti) ismeretek, biztonságpolitikai ismeretek, nemzetközi hadijogi ismeretek, lőelméleti és haditechnikai alapismeretek színesítenek.

- tájékoztatta a 444-et a Honvédelmi Minisztérium. A portál által megszólaltatott szakértő, Gyurkó Szilvia, az ENSZ korábbi magyarországi gyermekjogi programjának (UNICEF) vezetője szerint azonban nemzetközi egyezményt sérthet a képzés. A Magyarország által is elfogadott Gyermekjogi Egyezmény és a Fakultatív Jegyzőkönyv kimondja, hogy nem lehet kötelező oktatás részévé tenni a katona képzéseket 18 év alatt. Mivel nehéz eldönteni, hogy hány diák tud maga dönteni a képzés mellett, hány diákot a szülei íratnak be, így már az problémás lehet, hogy az állam egyáltalán felkínálja ezt a képzést a gyerekeknek.

Az ENSZ ismeretei szerint a korán katonai képzésben részesülő gyerekeknél káros hatása lehet a személyiségfejlődésükre az ilyen oktatás, amely kritika nélküli szabálykövetést, az önálló gondolkodás kiiktatását, a hierarchia megkérőjelezhetetlen elfogadását is eredményezheti - mondta a portálnak a szakértő, elismerve ugyanakkor, hogy a csapatszellemet és az együttműködési készséget fejlesztheti, de ez más módon is megszerezhető.

Valamit kezdeni akar a Honvédség a gyerekekkel

Simicskó István honvédelmi miniszter irányításával zajlik a Honvédelmi Sportszövetség megalakítása, mely egyfajta nemzetőrségként is funkcionálhat. A gyerekeknek is lenne szerepe benne. Október 6-án került fel a kormány oldalára a Honvédelmi Sportszöveteségről szóló törvénytervezet - hívta fel a figyelmet a honvédelmi területen jól értesült gyomberbela.blog.hu .

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.