Szükség van a pedagógusok munkájának értékelésére, de nem mindegy, hogyan történik – erről beszélt Lantos Mihály tanár, tanulásmódszertani szakember. Szerinte egy jól működő rendszernek nem az adminisztrációra, hanem a szakmai fejlődésre kellene helyeznie a hangsúlyt, és akár a diákok véleményét is érdemes lenne figyelembe venni.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés, a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. Mint ismert, megkezdődtek az egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről, a TÉR utódjáról, a műhelybeszélgetésekbe pedagógusok és intézményvezetők mellett diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak. Arról, hogy szükség van-e egyáltalán a tanárok munkájának értékelésére, és hogyan lehetne ezt valóban fejlesztő módon megtenni, Lantos Mihály tanár, tanulásmódszertani szakember beszélt az ATV Startban.
Szerinte önmagában az értékeléssel nincs probléma, hiszen minden munkavállalónak szüksége van arra, hogy visszajelzést kapjon a munkájáról. A kérdés sokkal inkább az, hogyan történik mindez.
Ha rengeteg adminisztrációval jár és egyáltalán bizonyítékgyűjtéssel arra vonatkozólag, hogy de én tényleg érek valamit, akkor az elég kellemetlen
– fogalmazott.
Lantos szerint egy új rendszernek nem egy adott pillanatban nyújtott teljesítményt kellene mérnie, hanem hosszabb időszakot és a pedagógus fejlődését is figyelembe kellene vennie. Így az értékelés valódi visszajelzést adhatna arról, hol tart a tanár, és miben tudna még fejlődni.
Ehhez szerinte több szempontot is érdemes lenne bevonni – nem elég például azt vizsgálni, hogy egy pedagógus milyen programokat szervezett, elvitte-e kirándulni az osztályát, vagy hogyan foglalkozott a sajátos nevelési igényű diákokkal.
Lantos szerint a diákokat is meg lehetne kérdezni arról, hogyan működik a tanítás.
Ez azonban nem azt jelentené, hogy a gyerekek egyszerűen „osztályoznák” a tanáraikat. A szakember szerint nem a pedagógus személyét kellene értékelniük, hanem magáról a tanulási folyamatról adhatnának visszajelzést. Például arról, hogy mennyire értették meg a tananyagot, hogyan élték meg a tanulási folyamatot, és végül mennyi használható tudásuk maradt. Mindezt a pedagógus önreflexiója, a kollégák szakmai visszajelzése és a diákok fejlődésének vizsgálata egészíthetné ki.
Lantos különösen fontosnak nevezte a pedagógus által hozzáadott érték vizsgálatát: szerinte ugyanis nem lehet ugyanazzal az egyszerű mércével összehasonlítani két teljesen eltérő körülmények között működő iskolát.
Egy olyan intézményben, ahová eleve jobb teljesítményű, kedvezőbb családi hátterű diákok járnak, egészen más pedagógiai munka folyik, mint egy olyan térségben, ahol egy tanárnak komoly munkával sikerül például kettesről hármasra javítania egy gyerek teljesítményét. Utóbbi esetben szerinte a pedagógus által hozzáadott érték akár nagyobb is lehet, ezt azonban egy túlságosan egyszerű értékelési rendszer nem feltétlenül képes megmutatni.
Nem egy ilyen halálosan egyszerű értékelési rendszert kellene megvalósítani, mert az senkinek nem jó igazából, hanem sokkal differenciáltabbat és sokkal bonyolultabbat
– mondta.
A szakember szerint alapvető probléma, ha a pedagógusok teljesítményét kizárólag könnyen számszerűsíthető eredmények alapján próbálják megítélni. Az oktatásban ugyanis gyerekekkel dolgoznak, ezért a munka eredménye nem minden esetben fejezhető ki objektív mutatókkal.
Ez nem egy bank, ahol megnézzük év végén a számokat, és akkor tudjuk, hogy jól dolgoztunk vagy nem jól dolgoztunk
– fogalmazott.
Lantos szerint a korábbi teljesítményértékelési rendszer egyik problémája éppen az volt, hogy túlságosan nagy szerepet kapott benne annak dokumentálása, hogy a pedagógus mit végzett el. Mint mondta, a tanárokkal folytatott beszélgetései alapján az is sokat számított, ki mennyire ügyesen tudta adminisztrálni és bizonyítékokkal alátámasztani a saját munkáját. Úgy véli, az oktatás egészének is az tenne jót, ha a pedagógusoknak kevesebb időt kellene felesleges adminisztrációval tölteniük, és több maradna arra, amiért eredetileg ezt a pályát választották.
Ha a pedagógusnak nem adminisztrációra és nem tényleg ilyen fölösleges dolgokra menne el az ideje, hanem az oktatói és a nevelői munkára, akkor azon mindenki jobban járna. Nemcsak a diákok, nemcsak az iskola, hanem szerintem az egész ország
- tette hozzá.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
Nyitókép: YouTube/ Lantos Tanulási Stratégiák
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
