Szükség van a pedagógusok munkájának értékelésére, de nem mindegy, hogyan történik – erről beszélt Lantos Mihály tanár, tanulásmódszertani szakember. Szerinte egy jól működő rendszernek nem az adminisztrációra, hanem a szakmai fejlődésre kellene helyeznie a hangsúlyt, és akár a diákok véleményét is érdemes lenne figyelembe venni.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés, a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. Mint ismert, megkezdődtek az egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről, a TÉR utódjáról, a műhelybeszélgetésekbe pedagógusok és intézményvezetők mellett diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak. Arról, hogy szükség van-e egyáltalán a tanárok munkájának értékelésére, és hogyan lehetne ezt valóban fejlesztő módon megtenni, Lantos Mihály tanár, tanulásmódszertani szakember beszélt az ATV Startban.
Szerinte önmagában az értékeléssel nincs probléma, hiszen minden munkavállalónak szüksége van arra, hogy visszajelzést kapjon a munkájáról. A kérdés sokkal inkább az, hogyan történik mindez.
Ha rengeteg adminisztrációval jár és egyáltalán bizonyítékgyűjtéssel arra vonatkozólag, hogy de én tényleg érek valamit, akkor az elég kellemetlen
– fogalmazott.
Lantos szerint egy új rendszernek nem egy adott pillanatban nyújtott teljesítményt kellene mérnie, hanem hosszabb időszakot és a pedagógus fejlődését is figyelembe kellene vennie. Így az értékelés valódi visszajelzést adhatna arról, hol tart a tanár, és miben tudna még fejlődni.
Ehhez szerinte több szempontot is érdemes lenne bevonni – nem elég például azt vizsgálni, hogy egy pedagógus milyen programokat szervezett, elvitte-e kirándulni az osztályát, vagy hogyan foglalkozott a sajátos nevelési igényű diákokkal.
Lantos szerint a diákokat is meg lehetne kérdezni arról, hogyan működik a tanítás.
Ez azonban nem azt jelentené, hogy a gyerekek egyszerűen „osztályoznák” a tanáraikat. A szakember szerint nem a pedagógus személyét kellene értékelniük, hanem magáról a tanulási folyamatról adhatnának visszajelzést. Például arról, hogy mennyire értették meg a tananyagot, hogyan élték meg a tanulási folyamatot, és végül mennyi használható tudásuk maradt. Mindezt a pedagógus önreflexiója, a kollégák szakmai visszajelzése és a diákok fejlődésének vizsgálata egészíthetné ki.
Lantos különösen fontosnak nevezte a pedagógus által hozzáadott érték vizsgálatát: szerinte ugyanis nem lehet ugyanazzal az egyszerű mércével összehasonlítani két teljesen eltérő körülmények között működő iskolát.
Egy olyan intézményben, ahová eleve jobb teljesítményű, kedvezőbb családi hátterű diákok járnak, egészen más pedagógiai munka folyik, mint egy olyan térségben, ahol egy tanárnak komoly munkával sikerül például kettesről hármasra javítania egy gyerek teljesítményét. Utóbbi esetben szerinte a pedagógus által hozzáadott érték akár nagyobb is lehet, ezt azonban egy túlságosan egyszerű értékelési rendszer nem feltétlenül képes megmutatni.
Nem egy ilyen halálosan egyszerű értékelési rendszert kellene megvalósítani, mert az senkinek nem jó igazából, hanem sokkal differenciáltabbat és sokkal bonyolultabbat
– mondta.
A szakember szerint alapvető probléma, ha a pedagógusok teljesítményét kizárólag könnyen számszerűsíthető eredmények alapján próbálják megítélni. Az oktatásban ugyanis gyerekekkel dolgoznak, ezért a munka eredménye nem minden esetben fejezhető ki objektív mutatókkal.
Ez nem egy bank, ahol megnézzük év végén a számokat, és akkor tudjuk, hogy jól dolgoztunk vagy nem jól dolgoztunk
– fogalmazott.
Lantos szerint a korábbi teljesítményértékelési rendszer egyik problémája éppen az volt, hogy túlságosan nagy szerepet kapott benne annak dokumentálása, hogy a pedagógus mit végzett el. Mint mondta, a tanárokkal folytatott beszélgetései alapján az is sokat számított, ki mennyire ügyesen tudta adminisztrálni és bizonyítékokkal alátámasztani a saját munkáját. Úgy véli, az oktatás egészének is az tenne jót, ha a pedagógusoknak kevesebb időt kellene felesleges adminisztrációval tölteniük, és több maradna arra, amiért eredetileg ezt a pályát választották.
Ha a pedagógusnak nem adminisztrációra és nem tényleg ilyen fölösleges dolgokra menne el az ideje, hanem az oktatói és a nevelői munkára, akkor azon mindenki jobban járna. Nemcsak a diákok, nemcsak az iskola, hanem szerintem az egész ország
- tette hozzá.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
Nyitókép: YouTube/ Lantos Tanulási Stratégiák
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
