Az oktatási miniszter kiemelte, hogy azon dolgoznak, hogy a fiatalok véleménye ne csak elhangozzon, hanem valódi hatással legyen az őket érintő döntésekre.
Laury Lundy professzorral, a világ egyik legismertebb gyermekjogi szakértőjével, a Szociális és Családügyi Minisztérium több szakemberével, többek között Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral is egyeztetett az oktatási minisztérium, melyről Lannert Judit oktatási miniszter is beszámolt közösségi oldalán.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban mi azon dolgozunk, hogy a gyerekek és fiatalok véleménye ne csak elhangozzon, hanem valódi hatással legyen az őket érintő döntések alakítására. Ez nem egyszeri konzultációt vagy szimbolikus gesztusokat jelent, hanem egy teljesen új működési kultúrát
-hangsúlyozta a posztjában, majd kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban több fórumot indítottak, ahol a fiatalok is elmondhatták a véleményüket. Dolgoznak egy gyerek- és ifjúsági részvételi csoport kialakításán, készülnek a Diákparlament ajánlásainak feldolgozására, de az EFOTT-on és a Pont Ott Partin pedig már a felsőoktatás jövőjéről is közvetlenül kérdezték a fiatalokat, hogy „azoknak a hangja is számítson, akikről a döntések szólnak.”
Lannert szerint az egyeztetés egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy nincs tartalmas gyerekrészvétel tartalmas felnőttrészvétel nélkül.
Ahhoz, hogy a gyerekek valódi beleszólást kapjanak, a felnőtteknek is teret kell adnunk a párbeszédre, az együttműködésre és a közös gondolkodásra. Másik fontos megállapítás, hogy a gyermekek fiatalok bevonása maga a demokráciára való nevelés eszköze. Enélkül ez a tudás nem válik sikeresen a gondolkodás és a működés részévé
-hangsúlyozta a miniszter, aki szeretné, ha „a magyar oktatásban minden fiatal megtapasztalná: a véleménye nemcsak meghallgatásra talál, hanem alakítja is a közös jövőnket.”
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
