Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Laury Lundy professzorral, a világ egyik legismertebb gyermekjogi szakértőjével, a Szociális és Családügyi Minisztérium több szakemberével, többek között Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral is egyeztetett az oktatási minisztérium, melyről Lannert Judit oktatási miniszter is beszámolt közösségi oldalán.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban mi azon dolgozunk, hogy a gyerekek és fiatalok véleménye ne csak elhangozzon, hanem valódi hatással legyen az őket érintő döntések alakítására. Ez nem egyszeri konzultációt vagy szimbolikus gesztusokat jelent, hanem egy teljesen új működési kultúrát
-hangsúlyozta a posztjában, majd kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban több fórumot indítottak, ahol a fiatalok is elmondhatták a véleményüket. Dolgoznak egy gyerek- és ifjúsági részvételi csoport kialakításán, készülnek a Diákparlament ajánlásainak feldolgozására, de az EFOTT-on és a Pont Ott Partin pedig már a felsőoktatás jövőjéről is közvetlenül kérdezték a fiatalokat, hogy „azoknak a hangja is számítson, akikről a döntések szólnak.”
Lannert szerint az egyeztetés egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy nincs tartalmas gyerekrészvétel tartalmas felnőttrészvétel nélkül.
Ahhoz, hogy a gyerekek valódi beleszólást kapjanak, a felnőtteknek is teret kell adnunk a párbeszédre, az együttműködésre és a közös gondolkodásra. Másik fontos megállapítás, hogy a gyermekek fiatalok bevonása maga a demokráciára való nevelés eszköze. Enélkül ez a tudás nem válik sikeresen a gondolkodás és a működés részévé
-hangsúlyozta a miniszter, aki szeretné, ha „a magyar oktatásban minden fiatal megtapasztalná: a véleménye nemcsak meghallgatásra talál, hanem alakítja is a közös jövőnket.”
