Lannert Judit:„A fiatalokat nem csak megkérdezni kell. Be is kell vonni őket a döntésekbe”

Az oktatási miniszter kiemelte, hogy azon dolgoznak, hogy a fiatalok véleménye ne csak elhangozzon, hanem valódi hatással legyen az őket érintő döntésekre.

Laury Lundy professzorral, a világ egyik legismertebb gyermekjogi szakértőjével, a Szociális és Családügyi Minisztérium több szakemberével, többek között Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral is egyeztetett az oktatási minisztérium, melyről Lannert Judit oktatási miniszter is beszámolt közösségi oldalán.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban mi azon dolgozunk, hogy a gyerekek és fiatalok véleménye ne csak elhangozzon, hanem valódi hatással legyen az őket érintő döntések alakítására. Ez nem egyszeri konzultációt vagy szimbolikus gesztusokat jelent, hanem egy teljesen új működési kultúrát

-hangsúlyozta a posztjában, majd kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban több fórumot indítottak, ahol a fiatalok is elmondhatták a véleményüket. Dolgoznak egy gyerek- és ifjúsági részvételi csoport kialakításán, készülnek a Diákparlament ajánlásainak feldolgozására, de az EFOTT-on és a Pont Ott Partin pedig már a felsőoktatás jövőjéről is közvetlenül kérdezték a fiatalokat, hogy „azoknak a hangja is számítson, akikről a döntések szólnak.”

Lannert szerint az egyeztetés egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy nincs tartalmas gyerekrészvétel tartalmas felnőttrészvétel nélkül.

Ahhoz, hogy a gyerekek valódi beleszólást kapjanak, a felnőtteknek is teret kell adnunk a párbeszédre, az együttműködésre és a közös gondolkodásra. Másik fontos megállapítás, hogy a gyermekek fiatalok bevonása maga a demokráciára való nevelés eszköze. Enélkül ez a tudás nem válik sikeresen a gondolkodás és a működés részévé

-hangsúlyozta a miniszter, aki szeretné, ha „a magyar oktatásban minden fiatal megtapasztalná: a véleménye nemcsak meghallgatásra talál, hanem alakítja is a közös jövőnket.”

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.