Az okát egyelőre nem árulta el a Belügyminisztérium.
Jelentősen csökkentette a kormány a gyermekjogi képviselők számát, és a múlt héten elfogadott, szankciókra épülő gyermekvédelmi törvény sem ír arról, hogy újra bővíteni kellene a létszámot – írta meg a Népszava.
A gyermekjogi képviselők a családjukon kívül, állami gondoskodásban élő kiskorúak képviseletét látják el a Belügyminisztériumhoz tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálat működésének keretében. 2023. július 1-ig országosan 23 szakember dolgozott ezen a területen, tehát minden megyére jutott legalább egy képviselő, azóta régiós elosztásban mindössze 16-an tevékenykednek ebben a pozícióban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 23 815 gyerek élt gyermekvédelmi szakellátásban, velük kell tartania a kapcsolatot a 23-ról 16-ra csökkentett képviselői csapatnak. Többek között az a feladatuk, hogy az intézetben, lakóotthonban, nevelőszülőnél élő kiskorúakat rendszeresen meglátogassák. Ha szükséges, a képviselő segít megfogalmazni a kiskorúak panaszait, és kezdeményezhetik azok kivizsgálását is.
A kegyelmi botrány után megalkotott törvénycsomag indoklása szerint a gyermekvédelmi rendszerben gondozottak és a velük foglalkozók helyzetének javítása, könnyítése, a gyermekek jogainak érvényre juttatása is a célja az intézkedéseknek. Ennek mond ellent a jelenlegi helyzet, ugyanis az elméleten kívül nem látszik állami törekvés a jelzőrendszer gyakorlati megerősítésére –írják.
A lap megkérdezte a Belügyminisztériumot a változás okáról, de arra nem kapott választ, hogy miért csökkent a képviselők száma. A tárca annyit írt, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2022. július 1-je óta a Belügyminisztérium főosztály jogállású, jogvédelmi biztos által vezetett önálló szervezeti egységeként 57 munkatárs közreműködésével integráltan látja el a beteg-, ellátott-, és gyermekjogokkal kapcsolatos jogvédelmi tevékenységét. A gyermekjogi képviselők a hatályos jogszabályok mentén végzik mindennapi tevékenységüket és „egyben elkötelezettek a gyerekvédelmi rendszer biztonságának erősítése iránt”.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
