Lényegesen több az iskolaőr tavalyhoz képest, egyszer gumibotot is alkalmaztak az előző tanévben
Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.
A 2024-ben bevezetett mobiltelefon-szabályozás óta sok iskolában rendszeressé váltak az ellenőrzések, de az Oktatási Jogok Biztosának friss beszámolója egyértelművé teszi: sem a pedagógus, sem az iskolaőr nem kutathatja át a diákok táskáját vagy zsebeit. A tanulót csak arra szólíthatják fel, hogy adja át a tiltott vagy korlátozott tárgyat.
A mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása 2024 szeptemberében lépett életbe, azóta több intézményben is előfordult, hogy pedagógusok vagy iskolaőrök ellenőrizték a diákok táskáit. Az Oktatási Jogok Biztosának 2025-ös beszámolója azonban egy olyan ügyet is ismertet, amelyben egy tanuló éppen az iskolaőrök eljárása miatt fordult panasszal a hivatalhoz.
A diák azt kifogásolta, hogy az iskolaőrök tanórák alatt telefon, dohánytermék és energiaital után kutatva kipakoltatták a tanulók táskáit. Előfordult az is – állítása szerint –, hogy a táskáját és a kabátját a jelenléte nélkül vizsgálták át, illetve kiskorú tanulók holmijához is hozzányúltak a szülők beleegyezése nélkül.
Az ügyben az oktatási jogok biztosa a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkárát kérdezte meg a jogszabályok értelmezéséről. Maruzsa Zoltán a szabályozásokra hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a pedagógus felszólíthatja a tanulót arra, hogy adja át a tiltott vagy használatában korlátozott tárgyat – például a mobiltelefont –, illetve ha ezt nem teszi meg, igazolja, hogy nincs nála ilyen eszköz.
Arra azonban sem a pedagógus, sem más, az iskolában dolgozó személy nem jogosult, hogy átkutassa a tanuló zsebét vagy táskáját, még akkor sem, ha használatában korlátozott tárgyról van szó.
A beszámoló arra is emlékeztet, hogy az iskolaőr a rendőrséggel áll munkaviszonyban, és csak meghatározott esetekben intézkedhet. Tiltott tárgy esetén felszólíthatja a tanulót annak átadására, de a rendőr megérkezéséig csak a jogszabályban meghatározott tárgyakat veheti el ideiglenesen. A tanuló az iskolaőr intézkedésével szemben jogorvoslattal is élhet.
Az oktatási ombudsman végül azt állapította meg, hogy a diák panasza nem közvetlenül oktatási jogi kérdést érintett, ezért azt javasolta, hogy amennyiben továbbra is jogsértőnek érzi az iskolaőrök eljárását, az alapvető jogok biztosához forduljon panasszal.
Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.