Nem nagyon tarthatták be egyes iskolák a telefontilalomra vonatkozó rendeletet

Diákok és tanárok is arról számoltak be, hogy a belügyminisztériumi rendeletet nem nagyon tartották be az iskoláikban.

  • Székács Linda

"Kb 1-2 hétig mindenki leadta, de utána nem volt ilyenekre időnk, szerintem ezt már sehol nem vették komolyan, szánalmas egy törvény" - osztotta meg a véleményét egy matek-fizika szakos tanár az Eduline-nal.

Lapunk az elmúlt napokban arról kérdezte az érettségizőket és tanárokat az Érettségi 2025 Facebook-csoportban, hogy az iskoláikban hogyan telt az első telefonok nélküli tanév, akadt-e bármilyen probléma (például lopás, a készülékek sérülése), esetleg csökkent-e a tavaly nyári intézkedésnek köszönhetően a képernyőidejük.

A Belügyminisztérium ugyanis 2024. augusztusában rendelkezett arról, hogy a diákok többé szaktanári engedély és annak naplózása nélkül nem használhatják az elektronikus eszközeiket az iskolában.

A rendelet kimondta, hogy a használatukban korlátozott tárgyakat:

  • a tanítási nap kezdetén a tanulóknak le kell adni,
  • azokat elméletileg az intézményekben elzárt helyeken tárolják majd,
  • csak tanári engedéllyel lehet őket elővenni abban az esetben, ha a pedagógus engedélyezi a használatukat a tanóráján, például kvízek, online tananyagok, feladatok megoldására.

Amiatt, mert a budapesti Madách Imre Gimnázium ezt sajátos módon oldotta volna meg, annak igazgatóját néhány nappal a tanévkezdés előtt kirúgták. Ennek ellenére a diákok beszámolói alapján úgy tűnik; több olyan iskola is van, ami nem tett eleget az intézkedésnek. A különbség annyi, hogy ez nem derült ki.

Általában nem adtuk be. Tanárok, igazgatók tisztában voltak vele, hogy a táskában tartjuk. Mi bátrabbak nyomkodtuk szünetben, persze csukott ajtónál

- írta egy Csongrád megyei gimnázium tanulója, Liliána.

A Veszprém megyei Fruzsina pedig hozzátette; ő egyszer sem adta le a telefonját.

"Azt mondta mindenki nálunk, hogy nincsen, otthon hagytuk, és a tanárokat nem is érdekelte."

A rendeletet egyébként a legtöbb iskolában valószínűleg betarthatták, hiszen még a tanév folyamán is érkeztek zárható fémszekrények az intézményekbe a kezdeti dobozos megoldás helyett.

 

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.