Az óvodában még szinte minden magyar gyerek anyanyelvén tanul Romániában, a középiskolai években azonban egyre többen választják a román nyelvű képzést. Egy friss gyorselemzés szerint ennek hátterében elsősorban a szűkebb magyar nyelvű képzési kínálat, valamint a román nyelvtudás munkaerőpiaci jelentősége áll.
A Közpolitikai Elemző Központ Egyesület által készített, Tannyelv, nemzetiség és anyanyelv a romániai magyar közoktatásban című elemzés a 2025/2026-os tanév oktatásstatisztikai adatai alapján vizsgálta, hogy a magyar kötődésű gyerekek mekkora arányban tanulnak magyar nyelven, illetve hogyan változik ez az arány az egyes oktatási szinteken – erről számolt be a Maszol.
Az elemzés szerint a romániai közoktatásban mintegy 140 ezer magyar kötődésű gyerek tanul, ami az összes diák körülbelül 5 százaléka. A kutatók minden olyan tanulót ide soroltak, akinek a nyilvántartásban a nemzetisége vagy az anyanyelve magyarként szerepel. Közülük összesen 90,2 százalék tanul magyar nyelven, 9,5 százalékuk román tannyelvű osztályba jár, míg 0,3 százalékuk más – jellemzően német – nyelvű képzésben vesz részt.
Az anyanyelvi oktatásban részt vevők aránya ugyanakkor fokozatosan csökken az iskolai évek során:
A kutatás szerint éppen a középfokú oktatás jelenti a fordulópontot, amikor látványosan megnő a román tannyelvű intézményekbe átlépő magyar diákok aránya.
Barna Gergő szociológus szerint ennek több oka is lehet. Az erdélyi magyarság területi szórtsága miatt számos térségben jóval szűkebb a magyar nyelven elérhető középiskolai és szakmai képzések kínálata, ezért sok diák csak román nyelven talál számára megfelelő szakot.
Emellett a családok döntését az is befolyásolhatja, hogy a román nyelv magas szintű ismerete javíthatja a sikeres érettségi esélyeit, illetve megkönnyítheti a későbbi elhelyezkedést a munkaerőpiacon.
A gyorselemzés szerint a magyar nyelven tanuló diákok 5-6 százaléka román-magyar vegyes családból származik, míg 14-15 százalékuk roma származású. Az oktatási szintek előrehaladtával azonban mindkét csoport aránya csökken – részben a tannyelvváltás, részben a lemorzsolódás miatt –, így a magyar nyelvű líceumi képzésben már a tanulók 96 százaléka magyar nemzetiségű.
Barna Gergő szerint a magyar iskolahálózat hosszú távú megerősítéséhez szükség lenne a magyar nyelvű szakoktatás kínálatának bővítésére, az oktatás minőségének javítására, valamint arra, hogy a román-magyar vegyes identitású és a roma származású gyerekeket is sikerüljön nagyobb arányban megtartani a magyar nyelvű oktatásban.
Alig négy hónap alatt több száz tanár távozott a romániai közoktatásból: 2025 szeptembere és decembere között összesen 367 pedagógus mondott fel, nagyrészt a Bolojan-törvényként emlegetett megszorítások hatására.
Egy iskolaigazgató videóüzenetét tette ki Facebook-oldalára Rétvári Bence. A felvételen az intézményvezető Lannert Judit parlamenti felszólalására reagál, és azt kéri a minisztertől, hogy hallgassa meg az iskolaigazgatók véleményét is.
Egy brit kutatás szerint a ma húszas éveik elején járó fiatalok fizetése érezhetően magasabb, mint amennyit a millenniálok tagjai kerestek ugyanennyi idősen.
A bizonyítvány nem azt mutatja meg, hogy egy gyerek mennyire okos vagy milyen képességei vannak, hanem azt, hogyan teljesített egy adott tanévben, véli Balatoni József (Jocó bácsi). A töritanár arra is felhívta a szülők figyelmét, hogy ne osszák meg gyerekük bizonyítványát a közösségi oldalakon.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
