Hazaküldték a diákokat, mert nincs fűtés az iskolában
Szülők beszámolói szerint míg egyes iskolákban olyan hideg van, hogy elmarad a tanítás, vagy vacogva ülik végig az óráikat a diákok, máshol épp a brutális meleg okoz problémát.
A Tisza Párt képviselője szerint az elmúlt években rendelkezésre álló uniós forrásokból jelentős fejlesztéseket lehetett volna megvalósítani az oktatásban, ehelyett az iskolák mindennapi gondjai maradtak meg.
A parlamenti vitában Kalázdi-Kerekes Kinga arról beszélt, hogy a statisztikák és jelentések felsorolása helyett saját családja tapasztalatain keresztül mutatta be, hogyan érzékelték gyermekei a magyar oktatási rendszer állapotát.
A képviselő elmondta, hogy két idősebb fia már elmúlt húszéves, vagyis teljes iskolás éveiket a 2010 utáni időszakban töltötték. Beszéde szerint a gyerekek olyan gimnáziumba jártak, ahol télen előfordult, hogy kabátban kellett végigülniük a tanórákat, mert az intézmény nem tudta megfelelően fűteni az épületet.
A tankerület a szülőkkel próbálta kifizettetni a gázszámla egy részét. A 2020-as években, Európában
– fogalmazott.
A tanárhiány problémáját is saját példákkal szemléltette. Elmondása szerint egyik fia egy teljes tanéven keresztül nem tanult idegen nyelvet, mert nem volt megfelelő szaktanár az iskolában. Másik fia osztályában pedig rendszeresen cserélődtek a matematikaoktatók.
A közlekedési nehézségeket is szóba hozta. Kalázdi-Kerekes szerint gyermekei a Budapest–Vác vasútvonalon jártak iskolába, ahol a késések és műszaki problémák a mindennapok részét jelentették. Egyik fia végül kollégiumba költözött, ahol – a képviselő leírása szerint – leromlott állapotú épület, rossz bútorok és gyakori melegvíz-hiány fogadta.
Máté fiam megunta ezeket a reggeli túlélőtúrákat, és beköltözött egy budapesti kollégiumba. És mibe csöppent? Egy 60-as évekbeli, lepusztult, laktanyaszerű épületbe. Kifeküdt matracok, leszakadt szekrényajtók, dohos szobák és csöpögő csapok várták. A kazán szeszélyei szerint vagy volt meleg víz, vagy jéghideg zuhany edzette a jövő generációját.
Kalázdi-Kerekes Kinga szerint mindez azért különösen problémás, mert Magyarország az elmúlt másfél évtizedben jelentős uniós forrásokhoz jutott, amelyekből szerinte az oktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését is meg lehetett volna valósítani.
Felszólalásában azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi parlamenti munka egyik legfontosabb célja az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek teljesítése. Mint mondta, a Magyarországnak járó, több mint 16 milliárd eurónyi támogatás megszerzéséhez olyan jogállamisági és korrupcióellenes intézkedések elfogadására van szükség, amelyek megfelelnek az Európai Bizottság elvárásainak.
