A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztése az egyik első oktatási témájú döntés volt az új parlamenti ciklusban. Miközben a rendszerrel kapcsolatban sok kritika érte a túlzott adminisztrációt és a differenciált bérezés működését, az egyik legtöbbet vitatott kérdés az értékelések objektivitása maradt.
Erről is szó volt az Inforádió Aréna című műsorában, ahol Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar újraválasztott elnöke vendégeskedett. A műsorvezető arra kérdezett rá, hogyan lehetne úgy kialakítani egy teljesítményértékelési rendszert, hogy az ne a személyes szimpátiáról vagy a vezetőkkel való viszonyról szóljon, hanem valóban a pedagógusok munkáját tükrözze.
„Nem lehet teljesen objektív rendszert alkotni”
Horváth Péter azt mondta, szerinte eleve hibás kiindulópont azt várni, hogy a tanári munka értékeléséből teljesen kiiktatható legyen a szubjektivitás. „Azt az illúziót szerintem fel kell adni” - hangsúlyozta. A pedagóguskar elnöke szerint bármilyen értékelési rendszerben lesznek olyan elemek, amelyek emberi megítélésen alapulnak.
Már abban is van szubjektivitás, hogy mit írunk le. Tehát maga a mérőeszköz is befolyásolja a méréseket.
Horváth Péter szerint a cél inkább az lehet, hogy a szubjektív elemek minél kisebb szerepet kapjanak, és ne merülhessen fel az elfogultság gyanúja. Ehhez azonban szerinte nem elsősorban újabb szabályokra vagy részletesebb előírásokra van szükség, hanem olyan intézményi légkörre, amelyben a pedagógusok bíznak a vezetőikben.
Hozzátette, a bizalomnak kölcsönösnek kell lennie: a pedagógusoknak a vezetésben, az igazgatóknak a fenntartókban, a vezetőknek pedig a pedagógusok szakmai munkájában kell bízniuk.
Nem a teljesítményértékelés elvét vitatja
A beszélgetésben Horváth Péter arról is beszélt, hogy a teljesítményértékelés alapgondolatát továbbra is helyesnek tartja. Szerinte a pedagógusok munkájának minőségét, a vállalt többletfeladatokat, illetve a szakmai teljesítményt valamilyen módon el kell ismerni, ugyanakkor a korábbi rendszer számos problémát hordozott magában. A pedagógusok számára jelentős adminisztrációval járt, ráadásul sokan nem látták világosan, hogy az értékelésnek milyen kézzelfogható következménye lesz a fizetésükben vagy a szakmai előmenetelükben. A pedagóguskar elnöke szerint az is gondot jelentett, hogy a differenciált bérezésre rendelkezésre álló források nem voltak arányban az elvárt teljesítménnyel.
Horváth Péter úgy látja, egy jövőbeni rendszer kialakításakor nagyobb szerepet kellene kapniuk a helyi szempontoknak.
Szerinte egy gimnázium, egy szakképző intézmény vagy egy hátrányos helyzetű térségben működő iskola más célokkal dolgozik, ezért nem feltétlenül ugyanazokat a teljesítménymutatókat kellene mindenhol alkalmazni. A helyi közösségek és intézmények jobban látják, milyen eredményeket várnak el pedagógusaiktól, ezért nagyobb szabadságot kellene kapniuk az értékelési szempontok kialakításában.
Sokkal nagyobb helyi szabadságot kell adni, már csak azért is, mert helyben sokkal jobban látszódnak, hogy mik a célok, és ezekért a célokért miket kell csinálni.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
