Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Élesen bírálta Rétvári Bence a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének eltörléséről szóló döntést. A Belügyminisztérium korábbi államtitkára aggódik, hogy a rendszer megszüntetése elsősorban a diákokat érintheti hátrányosan, mert szerinte a minőség ösztönzésének eltörlése a közoktatás színvonalának romlásához vezethet.
Május 5-én jelentette be a kormány, hogy a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) jelenlegi formájában megszünteti, és felülvizsgálja annak működését. A döntés értelmében az idei tanévben felfüggesztik a rendszerhez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, miközben egy új értékelési modell kidolgozását készítik elő. A bejelentést Rétvári Bence bírálta egy Facebook-bejegyzésben.
A tanárok teljesítményértékelésének megszüntetésével elsősorban a gyerekek járnak rosszul
– kezdte bejegyzését Facebook-oldalán. Hozzátette, hogy a kormány nem egy jobb rendszert vezet be a jelenlegi helyett, hanem egyszerűen megszünteti azt.
Rétvári szerint a teljesítményértékelés célja az volt, hogy a többletmunkát végző pedagógusok magasabb fizetést kapjanak. A rendszerben az igazgatók mellett a pedagógusok saját maguk által meghatározott fejlődési céljai is szerepet kaptak, emellett értékelték az innovatív oktatási módszerek alkalmazását, a tanórán kívüli tevékenységeket és a szakmai továbbképzéseken való részvételt is.
A politikus úgy véli, a döntés leginkább azokat a pedagógusokat érinti hátrányosan, akik az idei tanévben a teljesítményértékelés szempontjai alapján dolgoztak, de a következő tanévben már nem részesülnek az ezért járó juttatásban.
Posztjában arra is emlékeztetett, hogy a rendszert szerinte a pedagógusok bevonásával alakították ki, és annak főbb elemeiről a KRÉTA rendszer online felületén szavazhattak a tanárok.
Rétvári Bence szerint a döntés nemcsak szakmai, hanem pénzügyi kockázatokat is hordozhat. Azt írta, hogy a pedagógusbérek emeléséhez kapcsolódó európai uniós támogatások egyik feltétele a teljesítményértékelés és a differenciált bérezés volt, ezért szerinte akár az is előfordulhat, hogy Magyarországnak jelentős összegeket kellene visszafizetnie.
A teljesítményértékelési rendszerről Lannert Judit azt írta, hogy a TÉR hosszú ideje viták tárgya a szakmában. Szerinte a jelenlegi forma jelentős adminisztrációs terhet ró az iskolákra, miközben nem nyújt megfelelő szakmai visszajelzést a pedagógusok számára. Emiatt az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, ugyanakkor hangsúlyozta: a korábban megszerzett teljesítményértékelési illetmények továbbra is megmaradnak.
Ez a döntés nem elvesz valamit, hanem könnyít a mindennapokon
– fogalmazott Lannert Judit, aki szerint olyan új rendszert szeretnének kidolgozni, amely valódi szakmai értéket teremt, és nem adminisztratív terheket növel. Az államtitkár közölte azt is, hogy a következő tanévben pedagógusokkal, intézményvezetőkkel és szakértőkkel közösen kezdenek egyeztetést egy új teljesítményértékelési rendszer kialakításáról.
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.