Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Élesen bírálta Rétvári Bence a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének eltörléséről szóló döntést. A Belügyminisztérium korábbi államtitkára aggódik, hogy a rendszer megszüntetése elsősorban a diákokat érintheti hátrányosan, mert szerinte a minőség ösztönzésének eltörlése a közoktatás színvonalának romlásához vezethet.
Május 5-én jelentette be a kormány, hogy a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) jelenlegi formájában megszünteti, és felülvizsgálja annak működését. A döntés értelmében az idei tanévben felfüggesztik a rendszerhez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, miközben egy új értékelési modell kidolgozását készítik elő. A bejelentést Rétvári Bence bírálta egy Facebook-bejegyzésben.
A tanárok teljesítményértékelésének megszüntetésével elsősorban a gyerekek járnak rosszul
– kezdte bejegyzését Facebook-oldalán. Hozzátette, hogy a kormány nem egy jobb rendszert vezet be a jelenlegi helyett, hanem egyszerűen megszünteti azt.
Rétvári szerint a teljesítményértékelés célja az volt, hogy a többletmunkát végző pedagógusok magasabb fizetést kapjanak. A rendszerben az igazgatók mellett a pedagógusok saját maguk által meghatározott fejlődési céljai is szerepet kaptak, emellett értékelték az innovatív oktatási módszerek alkalmazását, a tanórán kívüli tevékenységeket és a szakmai továbbképzéseken való részvételt is.
A politikus úgy véli, a döntés leginkább azokat a pedagógusokat érinti hátrányosan, akik az idei tanévben a teljesítményértékelés szempontjai alapján dolgoztak, de a következő tanévben már nem részesülnek az ezért járó juttatásban.
Posztjában arra is emlékeztetett, hogy a rendszert szerinte a pedagógusok bevonásával alakították ki, és annak főbb elemeiről a KRÉTA rendszer online felületén szavazhattak a tanárok.
Rétvári Bence szerint a döntés nemcsak szakmai, hanem pénzügyi kockázatokat is hordozhat. Azt írta, hogy a pedagógusbérek emeléséhez kapcsolódó európai uniós támogatások egyik feltétele a teljesítményértékelés és a differenciált bérezés volt, ezért szerinte akár az is előfordulhat, hogy Magyarországnak jelentős összegeket kellene visszafizetnie.
A teljesítményértékelési rendszerről Lannert Judit azt írta, hogy a TÉR hosszú ideje viták tárgya a szakmában. Szerinte a jelenlegi forma jelentős adminisztrációs terhet ró az iskolákra, miközben nem nyújt megfelelő szakmai visszajelzést a pedagógusok számára. Emiatt az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, ugyanakkor hangsúlyozta: a korábban megszerzett teljesítményértékelési illetmények továbbra is megmaradnak.
Ez a döntés nem elvesz valamit, hanem könnyít a mindennapokon
– fogalmazott Lannert Judit, aki szerint olyan új rendszert szeretnének kidolgozni, amely valódi szakmai értéket teremt, és nem adminisztratív terheket növel. Az államtitkár közölte azt is, hogy a következő tanévben pedagógusokkal, intézményvezetőkkel és szakértőkkel közösen kezdenek egyeztetést egy új teljesítményértékelési rendszer kialakításáról.
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.