Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Élesen bírálta Rétvári Bence a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének eltörléséről szóló döntést. A Belügyminisztérium korábbi államtitkára aggódik, hogy a rendszer megszüntetése elsősorban a diákokat érintheti hátrányosan, mert szerinte a minőség ösztönzésének eltörlése a közoktatás színvonalának romlásához vezethet.
Május 5-én jelentette be a kormány, hogy a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) jelenlegi formájában megszünteti, és felülvizsgálja annak működését. A döntés értelmében az idei tanévben felfüggesztik a rendszerhez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, miközben egy új értékelési modell kidolgozását készítik elő. A bejelentést Rétvári Bence bírálta egy Facebook-bejegyzésben.
A tanárok teljesítményértékelésének megszüntetésével elsősorban a gyerekek járnak rosszul
– kezdte bejegyzését Facebook-oldalán. Hozzátette, hogy a kormány nem egy jobb rendszert vezet be a jelenlegi helyett, hanem egyszerűen megszünteti azt.
Rétvári szerint a teljesítményértékelés célja az volt, hogy a többletmunkát végző pedagógusok magasabb fizetést kapjanak. A rendszerben az igazgatók mellett a pedagógusok saját maguk által meghatározott fejlődési céljai is szerepet kaptak, emellett értékelték az innovatív oktatási módszerek alkalmazását, a tanórán kívüli tevékenységeket és a szakmai továbbképzéseken való részvételt is.
A politikus úgy véli, a döntés leginkább azokat a pedagógusokat érinti hátrányosan, akik az idei tanévben a teljesítményértékelés szempontjai alapján dolgoztak, de a következő tanévben már nem részesülnek az ezért járó juttatásban.
Posztjában arra is emlékeztetett, hogy a rendszert szerinte a pedagógusok bevonásával alakították ki, és annak főbb elemeiről a KRÉTA rendszer online felületén szavazhattak a tanárok.
Rétvári Bence szerint a döntés nemcsak szakmai, hanem pénzügyi kockázatokat is hordozhat. Azt írta, hogy a pedagógusbérek emeléséhez kapcsolódó európai uniós támogatások egyik feltétele a teljesítményértékelés és a differenciált bérezés volt, ezért szerinte akár az is előfordulhat, hogy Magyarországnak jelentős összegeket kellene visszafizetnie.
A teljesítményértékelési rendszerről Lannert Judit azt írta, hogy a TÉR hosszú ideje viták tárgya a szakmában. Szerinte a jelenlegi forma jelentős adminisztrációs terhet ró az iskolákra, miközben nem nyújt megfelelő szakmai visszajelzést a pedagógusok számára. Emiatt az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, ugyanakkor hangsúlyozta: a korábban megszerzett teljesítményértékelési illetmények továbbra is megmaradnak.
Ez a döntés nem elvesz valamit, hanem könnyít a mindennapokon
– fogalmazott Lannert Judit, aki szerint olyan új rendszert szeretnének kidolgozni, amely valódi szakmai értéket teremt, és nem adminisztratív terheket növel. Az államtitkár közölte azt is, hogy a következő tanévben pedagógusokkal, intézményvezetőkkel és szakértőkkel közösen kezdenek egyeztetést egy új teljesítményértékelési rendszer kialakításáról.
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).