Rétvári Bence szerint a diákok járhatnak rosszul a pedagógusok teljesítményértékelésének eltörlésével

Élesen bírálta Rétvári Bence a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének eltörléséről szóló döntést. A Belügyminisztérium korábbi államtitkára aggódik, hogy a rendszer megszüntetése elsősorban a diákokat érintheti hátrányosan, mert szerinte a minőség ösztönzésének eltörlése a közoktatás színvonalának romlásához vezethet.

Május 5-én jelentette be a kormány, hogy a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) jelenlegi formájában megszünteti, és felülvizsgálja annak működését. A döntés értelmében az idei tanévben felfüggesztik a rendszerhez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, miközben egy új értékelési modell kidolgozását készítik elő. A bejelentést Rétvári Bence bírálta egy Facebook-bejegyzésben.

A tanárok teljesítményértékelésének megszüntetésével elsősorban a gyerekek járnak rosszul

– kezdte bejegyzését Facebook-oldalán. Hozzátette, hogy a kormány nem egy jobb rendszert vezet be a jelenlegi helyett, hanem egyszerűen megszünteti azt.

Rétvári szerint a teljesítményértékelés célja az volt, hogy a többletmunkát végző pedagógusok magasabb fizetést kapjanak. A rendszerben az igazgatók mellett a pedagógusok saját maguk által meghatározott fejlődési céljai is szerepet kaptak, emellett értékelték az innovatív oktatási módszerek alkalmazását, a tanórán kívüli tevékenységeket és a szakmai továbbképzéseken való részvételt is.

A politikus úgy véli, a döntés leginkább azokat a pedagógusokat érinti hátrányosan, akik az idei tanévben a teljesítményértékelés szempontjai alapján dolgoztak, de a következő tanévben már nem részesülnek az ezért járó juttatásban.

Posztjában arra is emlékeztetett, hogy a rendszert szerinte a pedagógusok bevonásával alakították ki, és annak főbb elemeiről a KRÉTA rendszer online felületén szavazhattak a tanárok.

Rétvári Bence szerint a döntés nemcsak szakmai, hanem pénzügyi kockázatokat is hordozhat. Azt írta, hogy a pedagógusbérek emeléséhez kapcsolódó európai uniós támogatások egyik feltétele a teljesítményértékelés és a differenciált bérezés volt, ezért szerinte akár az is előfordulhat, hogy Magyarországnak jelentős összegeket kellene visszafizetnie.

A kormány új rendszert dolgozna ki, a kiérdemelt illetmények pedig megmaradnak

A teljesítményértékelési rendszerről Lannert Judit azt írta, hogy a TÉR hosszú ideje viták tárgya a szakmában. Szerinte a jelenlegi forma jelentős adminisztrációs terhet ró az iskolákra, miközben nem nyújt megfelelő szakmai visszajelzést a pedagógusok számára. Emiatt az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, ugyanakkor hangsúlyozta: a korábban megszerzett teljesítményértékelési illetmények továbbra is megmaradnak.

Ez a döntés nem elvesz valamit, hanem könnyít a mindennapokon

– fogalmazott Lannert Judit, aki szerint olyan új rendszert szeretnének kidolgozni, amely valódi szakmai értéket teremt, és nem adminisztratív terheket növel. Az államtitkár közölte azt is, hogy a következő tanévben pedagógusokkal, intézményvezetőkkel és szakértőkkel közösen kezdenek egyeztetést egy új teljesítményértékelési rendszer kialakításáról.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.