Több mint százezer forintos pluszt is kaphatnak: így emelkedhet a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó tanárok bére

Nemcsak a béremelések növelhetik a pedagógusok fizetését. Egyes tanárok akár több mint százezer forintos havi pluszjuttatásra is jogosultak lehetnek. Az úgynevezett esélyteremtési illetményrész azoknak járhat, akik hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, vagy felzárkózó, illetve kedvezményezett településeken működő intézményekben dolgoznak.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint azok a tanárok, akik meghatározott feltételek mellett hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, illetve a kormány által kijelölt felzárkózó vagy kedvezményezett településeken dolgoznak, a havi illetményük 20 százalékának megfelelő esélyteremtési illetményrészre jogosultak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A pluszjuttatás a pedagógus alapilletményének 20 százaléka, így összege a fizetéstől függően jelentősen eltérhet. A jelenlegi bérsávok alapján egy Pedagógus I. fokozatba tartozó tanár bére 2026-ban 718 ezer és 1,4 millió forint között alakulhat, míg egy Pedagógus II. fokozatban dolgozó pedagógus 725 ezer és 1,49 millió forint közötti havi bért kaphat.

Ez azt jelenti, hogy:

  • egy 718 ezer forintos bér esetén a 20 százalékos többlet havi 143 600 forintot jelenthet;
  • egy 900 ezer forintos bér mellett már 180 ezer forint körüli pluszról beszélhetünk;
  • a magasabb fizetési sávokban pedig a juttatás akár 250-280 ezer forintot is elérhet.

Az esélyteremtési illetményrész nem automatikusan jár minden pedagógusnak. A jogosultság feltételeit jogszabály határozza meg. A támogatás egyik célcsoportját azok a tanárok jelentik, akik hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak integrációs vagy felzárkóztató programok keretében. Emellett azok is jogosultak lehetnek rá, akik a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt kedvezményezett vagy felzárkózó településeken működő intézményekben dolgoznak.

  • A kedvezményezett települések között több száz, jellemzően leszakadó térségben található település szerepel. Ez a kormányrendelet tartalmazza a teljes listát.

Az Orbán-kormány ezzel is ösztönözte a pedagógusokat

A 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetésének egyik célja az volt, hogy anyagilag is elismerjék azokat a pedagógusokat, akik hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, illetve olyan térségekben dolgoznak, ahol különösen nehéz a tanárok megtartása. Erről beszélt 2025-ben az Oktatási Hivatal szaklapjának, az Új Köznevelésnek adott interjújában Balatoni Katalin, aki 2022 és 2026 között töltötte be a köznevelésért felelős miniszterelnöki biztosi posztot.

Ezzel a juttatással a kormány elismeri a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok erőfeszítéseit

– fogalmazott és hozzátette, hogy a béremelések a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok esetében voltak a legjelentősebbek, ami szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy ezekben az intézményekben könnyebb legyen szakképzett tanárokat találni és megtartani.

Nemcsak a vidéki iskolák küzdenek pedagógushiánnyal

Bár a pedagógushiányt gyakran a leszakadó térségekkel kapcsolják össze, a kutatások szerint a probléma ma már nem kizárólag ezeket a régiókat érinti. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ elemzése szerint az elmúlt években Budapesten is jelentősen romlott a helyzet, részben azért, mert a pedagógusok számára több alternatív munkalehetőség érhető el. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű térségekben továbbra is különösen nehéz megtartani a szakképzett tanárokat. Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a 2025/2026-os tanév előtt több mint kétezer pedagógust kerestek az iskolák a Közszolgállás portálon, a legtöbb betöltetlen állás matematikatanári, fizikatanári és angoltanári pozíció volt.

A tanárhiány súlyosságát az is jelzi, hogy egyre több olyan pedagógus dolgozik az oktatásban, aki nem rendelkezik pedagógusvégzettséggel. Tavaly szeptemberben megírtuk, hogy már több mint ötezren tanítanak ilyen formában a köznevelésben, ami a szakértők szerint szintén a tartós munkaerőhiány egyik következménye.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.