Nemcsak a béremelések növelhetik a pedagógusok fizetését. Egyes tanárok akár több mint százezer forintos havi pluszjuttatásra is jogosultak lehetnek. Az úgynevezett esélyteremtési illetményrész azoknak járhat, akik hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, vagy felzárkózó, illetve kedvezményezett településeken működő intézményekben dolgoznak.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint azok a tanárok, akik meghatározott feltételek mellett hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, illetve a kormány által kijelölt felzárkózó vagy kedvezményezett településeken dolgoznak, a havi illetményük 20 százalékának megfelelő esélyteremtési illetményrészre jogosultak.
A pluszjuttatás a pedagógus alapilletményének 20 százaléka, így összege a fizetéstől függően jelentősen eltérhet. A jelenlegi bérsávok alapján egy Pedagógus I. fokozatba tartozó tanár bére 2026-ban 718 ezer és 1,4 millió forint között alakulhat, míg egy Pedagógus II. fokozatban dolgozó pedagógus 725 ezer és 1,49 millió forint közötti havi bért kaphat.
Ez azt jelenti, hogy:
Az esélyteremtési illetményrész nem automatikusan jár minden pedagógusnak. A jogosultság feltételeit jogszabály határozza meg. A támogatás egyik célcsoportját azok a tanárok jelentik, akik hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak integrációs vagy felzárkóztató programok keretében. Emellett azok is jogosultak lehetnek rá, akik a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt kedvezményezett vagy felzárkózó településeken működő intézményekben dolgoznak.
A 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetésének egyik célja az volt, hogy anyagilag is elismerjék azokat a pedagógusokat, akik hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, illetve olyan térségekben dolgoznak, ahol különösen nehéz a tanárok megtartása. Erről beszélt 2025-ben az Oktatási Hivatal szaklapjának, az Új Köznevelésnek adott interjújában Balatoni Katalin, aki 2022 és 2026 között töltötte be a köznevelésért felelős miniszterelnöki biztosi posztot.
Ezzel a juttatással a kormány elismeri a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok erőfeszítéseit
– fogalmazott és hozzátette, hogy a béremelések a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok esetében voltak a legjelentősebbek, ami szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy ezekben az intézményekben könnyebb legyen szakképzett tanárokat találni és megtartani.
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Bár a pedagógushiányt gyakran a leszakadó térségekkel kapcsolják össze, a kutatások szerint a probléma ma már nem kizárólag ezeket a régiókat érinti. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ elemzése szerint az elmúlt években Budapesten is jelentősen romlott a helyzet, részben azért, mert a pedagógusok számára több alternatív munkalehetőség érhető el. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű térségekben továbbra is különösen nehéz megtartani a szakképzett tanárokat. Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a 2025/2026-os tanév előtt több mint kétezer pedagógust kerestek az iskolák a Közszolgállás portálon, a legtöbb betöltetlen állás matematikatanári, fizikatanári és angoltanári pozíció volt.
A tanárhiány súlyosságát az is jelzi, hogy egyre több olyan pedagógus dolgozik az oktatásban, aki nem rendelkezik pedagógusvégzettséggel. Tavaly szeptemberben megírtuk, hogy már több mint ötezren tanítanak ilyen formában a köznevelésben, ami a szakértők szerint szintén a tartós munkaerőhiány egyik következménye.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
