Nemcsak a béremelések növelhetik a pedagógusok fizetését. Egyes tanárok akár több mint százezer forintos havi pluszjuttatásra is jogosultak lehetnek. Az úgynevezett esélyteremtési illetményrész azoknak járhat, akik hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, vagy felzárkózó, illetve kedvezményezett településeken működő intézményekben dolgoznak.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint azok a tanárok, akik meghatározott feltételek mellett hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, illetve a kormány által kijelölt felzárkózó vagy kedvezményezett településeken dolgoznak, a havi illetményük 20 százalékának megfelelő esélyteremtési illetményrészre jogosultak.
A pluszjuttatás a pedagógus alapilletményének 20 százaléka, így összege a fizetéstől függően jelentősen eltérhet. A jelenlegi bérsávok alapján egy Pedagógus I. fokozatba tartozó tanár bére 2026-ban 718 ezer és 1,4 millió forint között alakulhat, míg egy Pedagógus II. fokozatban dolgozó pedagógus 725 ezer és 1,49 millió forint közötti havi bért kaphat.
Ez azt jelenti, hogy:
Az esélyteremtési illetményrész nem automatikusan jár minden pedagógusnak. A jogosultság feltételeit jogszabály határozza meg. A támogatás egyik célcsoportját azok a tanárok jelentik, akik hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak integrációs vagy felzárkóztató programok keretében. Emellett azok is jogosultak lehetnek rá, akik a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt kedvezményezett vagy felzárkózó településeken működő intézményekben dolgoznak.
A 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetésének egyik célja az volt, hogy anyagilag is elismerjék azokat a pedagógusokat, akik hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, illetve olyan térségekben dolgoznak, ahol különösen nehéz a tanárok megtartása. Erről beszélt 2025-ben az Oktatási Hivatal szaklapjának, az Új Köznevelésnek adott interjújában Balatoni Katalin, aki 2022 és 2026 között töltötte be a köznevelésért felelős miniszterelnöki biztosi posztot.
Ezzel a juttatással a kormány elismeri a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok erőfeszítéseit
– fogalmazott és hozzátette, hogy a béremelések a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok esetében voltak a legjelentősebbek, ami szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy ezekben az intézményekben könnyebb legyen szakképzett tanárokat találni és megtartani.
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Bár a pedagógushiányt gyakran a leszakadó térségekkel kapcsolják össze, a kutatások szerint a probléma ma már nem kizárólag ezeket a régiókat érinti. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ elemzése szerint az elmúlt években Budapesten is jelentősen romlott a helyzet, részben azért, mert a pedagógusok számára több alternatív munkalehetőség érhető el. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű térségekben továbbra is különösen nehéz megtartani a szakképzett tanárokat. Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a 2025/2026-os tanév előtt több mint kétezer pedagógust kerestek az iskolák a Közszolgállás portálon, a legtöbb betöltetlen állás matematikatanári, fizikatanári és angoltanári pozíció volt.
A tanárhiány súlyosságát az is jelzi, hogy egyre több olyan pedagógus dolgozik az oktatásban, aki nem rendelkezik pedagógusvégzettséggel. Tavaly szeptemberben megírtuk, hogy már több mint ötezren tanítanak ilyen formában a köznevelésben, ami a szakértők szerint szintén a tartós munkaerőhiány egyik következménye.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
