Több mint 20 ezer diák indult az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a legjobbak pedig május 29-én vehették át díjaikat Budapesten. Az ország egyik legrangosabb tanulmányi megmérettetésén 109 tanulót jutalmaztak az első három helyezésért, emellett 43 pedagógus munkáját is elismerték.
A 2025/2026-os tanévben 28 tantárgy 39 kategóriájában hirdettek meg versenyeket, amelyekre összesen 20 698 tanuló jelentkezett. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a diákok több mint 28 ezer jelentkezést adtak le a különböző versenyszámokra.
Az ország 597 középiskolájából érkeztek versenyzők, vagyis a magyar középiskolák közel fele képviseltette magát az idei OKTV-n. A döntőkben az 1-30. helyen végző tanulók 212 különböző középiskolából kerültek ki.
Tantárgyanként összegyűjtöttük, mely iskolák diákjai érték el a legjobb eredményeket, ide járnak az ország legjobb matekosai, törisei, angolosai és bioszosai.
A díjátadó ünnepségen Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket. A díjazottak emellett Tehetségútlevelet is kaptak, amely a felsőoktatási tehetséggondozásba való bekapcsolódást segíti.
Az ünnepségen átadták a Nemzeti Tehetség Program keretében alapított „Kiváló versenyfelkészítő” díjakat is. Az elismerést idén 43 pedagógus, oktató és szakember kapta meg, akik hosszú évek óta kiemelkedő eredményeket érnek el a tehetséggondozás területén.
Az OKTV legjobbjai több különdíjat is átvehettek. A Mathias Corvinus Collegium könyvutalvánnyal jutalmazta az első három helyezetteket, emellett minden döntős könyvcsomagot kapott.
A földrajzverseny első három helyezettje a Magyar Földrajzi Társaság Ifjú Geográfus díjában részesült. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara különdíjjal jutalmazta több nyelvi verseny – köztük a német, francia, olasz és orosz nyelv – győzteseit.
A mozgóképkultúra és médiaismeret kategória legjobbjai a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központjának különdíját vehették át, míg a dráma és történelem versenyek kiemelkedő szereplőit és felkészítő tanáraikat a Magyar Drámapedagógiai Társaság, illetve a Magyar Történelmi Társulat is elismerésben részesítette.
A matematikaversenyre összesen 3598 tanuló jelentkezett, amivel ez lett az OKTV harmadik legnépszerűbb tantárgya. Az első helyen az angol nyelv végzett 6271 versenyzővel, míg a második legnépszerűbb tárgy a biológia volt, 4351 jelentkezővel.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
