Több mint 20 ezer diák indult az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a legjobbak pedig május 29-én vehették át díjaikat Budapesten. Az ország egyik legrangosabb tanulmányi megmérettetésén 109 tanulót jutalmaztak az első három helyezésért, emellett 43 pedagógus munkáját is elismerték.
A 2025/2026-os tanévben 28 tantárgy 39 kategóriájában hirdettek meg versenyeket, amelyekre összesen 20 698 tanuló jelentkezett. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a diákok több mint 28 ezer jelentkezést adtak le a különböző versenyszámokra.
Az ország 597 középiskolájából érkeztek versenyzők, vagyis a magyar középiskolák közel fele képviseltette magát az idei OKTV-n. A döntőkben az 1-30. helyen végző tanulók 212 különböző középiskolából kerültek ki.
Tantárgyanként összegyűjtöttük, mely iskolák diákjai érték el a legjobb eredményeket, ide járnak az ország legjobb matekosai, törisei, angolosai és bioszosai.
A díjátadó ünnepségen Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket. A díjazottak emellett Tehetségútlevelet is kaptak, amely a felsőoktatási tehetséggondozásba való bekapcsolódást segíti.
Az ünnepségen átadták a Nemzeti Tehetség Program keretében alapított „Kiváló versenyfelkészítő” díjakat is. Az elismerést idén 43 pedagógus, oktató és szakember kapta meg, akik hosszú évek óta kiemelkedő eredményeket érnek el a tehetséggondozás területén.
Az OKTV legjobbjai több különdíjat is átvehettek. A Mathias Corvinus Collegium könyvutalvánnyal jutalmazta az első három helyezetteket, emellett minden döntős könyvcsomagot kapott.
A földrajzverseny első három helyezettje a Magyar Földrajzi Társaság Ifjú Geográfus díjában részesült. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara különdíjjal jutalmazta több nyelvi verseny – köztük a német, francia, olasz és orosz nyelv – győzteseit.
A mozgóképkultúra és médiaismeret kategória legjobbjai a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központjának különdíját vehették át, míg a dráma és történelem versenyek kiemelkedő szereplőit és felkészítő tanáraikat a Magyar Drámapedagógiai Társaság, illetve a Magyar Történelmi Társulat is elismerésben részesítette.
A matematikaversenyre összesen 3598 tanuló jelentkezett, amivel ez lett az OKTV harmadik legnépszerűbb tantárgya. Az első helyen az angol nyelv végzett 6271 versenyzővel, míg a második legnépszerűbb tárgy a biológia volt, 4351 jelentkezővel.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
