109 középiskolást jutalmaztak az OKTV díjátadóján

Több mint 20 ezer diák indult az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, a legjobbak pedig május 29-én vehették át díjaikat Budapesten. Az ország egyik legrangosabb tanulmányi megmérettetésén 109 tanulót jutalmaztak az első három helyezésért, emellett 43 pedagógus munkáját is elismerték.

A 2025/2026-os tanévben 28 tantárgy 39 kategóriájában hirdettek meg versenyeket, amelyekre összesen 20 698 tanuló jelentkezett. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a diákok több mint 28 ezer jelentkezést adtak le a különböző versenyszámokra.

Az ország 597 középiskolájából érkeztek versenyzők, vagyis a magyar középiskolák közel fele képviseltette magát az idei OKTV-n. A döntőkben az 1-30. helyen végző tanulók 212 különböző középiskolából kerültek ki.

Tantárgyanként összegyűjtöttük, mely iskolák diákjai érték el a legjobb eredményeket, ide járnak az ország legjobb matekosai, törisei, angolosai és bioszosai.

A díjátadó ünnepségen Kókayné Lányi Marietta, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkára és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket. A díjazottak emellett Tehetségútlevelet is kaptak, amely a felsőoktatási tehetséggondozásba való bekapcsolódást segíti.

Kókayné Lányi Marietta beszédet mond az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) díjátadó ünnepségén a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban.
MTI/Kovács Attila

A felkészítő tanárokat is jutalmazták és különdíjakat is kiosztottak

Az ünnepségen átadták a Nemzeti Tehetség Program keretében alapított „Kiváló versenyfelkészítő” díjakat is. Az elismerést idén 43 pedagógus, oktató és szakember kapta meg, akik hosszú évek óta kiemelkedő eredményeket érnek el a tehetséggondozás területén.

Az OKTV legjobbjai több különdíjat is átvehettek. A Mathias Corvinus Collegium könyvutalvánnyal jutalmazta az első három helyezetteket, emellett minden döntős könyvcsomagot kapott.

A földrajzverseny első három helyezettje a Magyar Földrajzi Társaság Ifjú Geográfus díjában részesült. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara különdíjjal jutalmazta több nyelvi verseny – köztük a német, francia, olasz és orosz nyelv – győzteseit.

A mozgóképkultúra és médiaismeret kategória legjobbjai a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központjának különdíját vehették át, míg a dráma és történelem versenyek kiemelkedő szereplőit és felkészítő tanáraikat a Magyar Drámapedagógiai Társaság, illetve a Magyar Történelmi Társulat is elismerésben részesítette.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.