Mondhatja a tanár, hogy egyes gyerekeket nem visz el az osztálykirándulásra?
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
Tízből három pedagógus pluszfeladatot ad a rendetlen diáknak, tízből egy tanár pedig valamilyen erős hanghatással próbálja fenntartani a rendet. Érdekes adatokra bukkantunk.
Az oktatási jogok biztosának oldalán közzétett felmérés szerint a tanárok leggyakrabban személyes beszélgetéssel próbálják kezelni a problémát: az óra után külön elbeszélgetnek a rendetlenkedő diákokkal. A válaszadó pedagógusok mintegy 45 százaléka a beszélgető tanulók szétültetését választja, míg 30 százalékuk többletfeladatot ad a fegyelmezetlen diákoknak.
Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz
A kutatásból az is kiderül, hogy a tanárok egy kisebb része határozottabb eszközökhöz nyúl. A pedagógusok 11,6 százaléka például valamilyen erős hanghatással – például az asztalra csapva – próbálja megszakítani a beszélgetést. Emellett 7–9 százalékuk számolt be arról, hogy előfordult: kiküldte a rendetlen diákot az óráról, míg 2–3 százalékuk egyest adott a tanuló viselkedése miatt.
Fontos azonban, hogy a hatályos köznevelési törvény egyértelmű korlátokat szab a fegyelmezési eszközöknek. Nemcsak a fizikai agresszió tilos a pedagógus részéről, hanem a diákok óráról való kiküldése sem megengedett fegyelmezési céllal. Emellett az érdemjegy sem használható büntetésként: a jegyek kizárólag a tanulmányi teljesítményt értékelhetik, nem pedig a viselkedést.
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.