Majdnem minden tizedik pedagógussal előfordult már, hogy kiküldött diákot az óráról

Tízből három pedagógus pluszfeladatot ad a rendetlen diáknak, tízből egy tanár pedig valamilyen erős hanghatással próbálja fenntartani a rendet. Érdekes adatokra bukkantunk.

Az oktatási jogok biztosának oldalán közzétett felmérés szerint a tanárok leggyakrabban személyes beszélgetéssel próbálják kezelni a problémát: az óra után külön elbeszélgetnek a rendetlenkedő diákokkal. A válaszadó pedagógusok mintegy 45 százaléka a beszélgető tanulók szétültetését választja, míg 30 százalékuk többletfeladatot ad a fegyelmezetlen diákoknak.

Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz

A kutatásból az is kiderül, hogy a tanárok egy kisebb része határozottabb eszközökhöz nyúl. A pedagógusok 11,6 százaléka például valamilyen erős hanghatással – például az asztalra csapva – próbálja megszakítani a beszélgetést. Emellett 7–9 százalékuk számolt be arról, hogy előfordult: kiküldte a rendetlen diákot az óráról, míg 2–3 százalékuk egyest adott a tanuló viselkedése miatt.

Fontos azonban, hogy a hatályos köznevelési törvény egyértelmű korlátokat szab a fegyelmezési eszközöknek. Nemcsak a fizikai agresszió tilos a pedagógus részéről, hanem a diákok óráról való kiküldése sem megengedett fegyelmezési céllal. Emellett az érdemjegy sem használható büntetésként: a jegyek kizárólag a tanulmányi teljesítményt értékelhetik, nem pedig a viselkedést.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.