Mondhatja a tanár, hogy egyes gyerekeket nem visz el az osztálykirándulásra?
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
Tízből három pedagógus pluszfeladatot ad a rendetlen diáknak, tízből egy tanár pedig valamilyen erős hanghatással próbálja fenntartani a rendet. Érdekes adatokra bukkantunk.
Az oktatási jogok biztosának oldalán közzétett felmérés szerint a tanárok leggyakrabban személyes beszélgetéssel próbálják kezelni a problémát: az óra után külön elbeszélgetnek a rendetlenkedő diákokkal. A válaszadó pedagógusok mintegy 45 százaléka a beszélgető tanulók szétültetését választja, míg 30 százalékuk többletfeladatot ad a fegyelmezetlen diákoknak.
Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz
A kutatásból az is kiderül, hogy a tanárok egy kisebb része határozottabb eszközökhöz nyúl. A pedagógusok 11,6 százaléka például valamilyen erős hanghatással – például az asztalra csapva – próbálja megszakítani a beszélgetést. Emellett 7–9 százalékuk számolt be arról, hogy előfordult: kiküldte a rendetlen diákot az óráról, míg 2–3 százalékuk egyest adott a tanuló viselkedése miatt.
Fontos azonban, hogy a hatályos köznevelési törvény egyértelmű korlátokat szab a fegyelmezési eszközöknek. Nemcsak a fizikai agresszió tilos a pedagógus részéről, hanem a diákok óráról való kiküldése sem megengedett fegyelmezési céllal. Emellett az érdemjegy sem használható büntetésként: a jegyek kizárólag a tanulmányi teljesítményt értékelhetik, nem pedig a viselkedést.
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.