Majdnem minden tizedik pedagógussal előfordult már, hogy kiküldött diákot az óráról

Tízből három pedagógus pluszfeladatot ad a rendetlen diáknak, tízből egy tanár pedig valamilyen erős hanghatással próbálja fenntartani a rendet. Érdekes adatokra bukkantunk.

Az oktatási jogok biztosának oldalán közzétett felmérés szerint a tanárok leggyakrabban személyes beszélgetéssel próbálják kezelni a problémát: az óra után külön elbeszélgetnek a rendetlenkedő diákokkal. A válaszadó pedagógusok mintegy 45 százaléka a beszélgető tanulók szétültetését választja, míg 30 százalékuk többletfeladatot ad a fegyelmezetlen diákoknak.

Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz

A kutatásból az is kiderül, hogy a tanárok egy kisebb része határozottabb eszközökhöz nyúl. A pedagógusok 11,6 százaléka például valamilyen erős hanghatással – például az asztalra csapva – próbálja megszakítani a beszélgetést. Emellett 7–9 százalékuk számolt be arról, hogy előfordult: kiküldte a rendetlen diákot az óráról, míg 2–3 százalékuk egyest adott a tanuló viselkedése miatt.

Fontos azonban, hogy a hatályos köznevelési törvény egyértelmű korlátokat szab a fegyelmezési eszközöknek. Nemcsak a fizikai agresszió tilos a pedagógus részéről, hanem a diákok óráról való kiküldése sem megengedett fegyelmezési céllal. Emellett az érdemjegy sem használható büntetésként: a jegyek kizárólag a tanulmányi teljesítményt értékelhetik, nem pedig a viselkedést.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.