Mondhatja a tanár, hogy egyes gyerekeket nem visz el az osztálykirándulásra?

A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.

A tanár hivatalosan nem tilthat el diákot az osztálykirándulástól, mivel a diáknak jogában áll részt venni ezeken az eseményeken. Az osztályfőnök azonban jelezheti a hozzátartozónak, ha nehézségek merülnek fel a fegyelmezés terén, ilyenkor célszerű fogadóórán megvitatni, hogy milyen lehetőségek vannak a probléma megoldására.

Az osztálykirándulás szervezésének szabályait az intézményfenntartók és az igazgató fogalmazza meg, ami a tankerületi szabályozásokhoz viszonyul. A tankerülettől függ, hogy milyen formában tudnak a különböző intézményekben osztálykirándulást vagy tanulmányi kirándulást szervezni.

Ha az osztálykiránduláson nem kötelező a részvétel, az is megoldás lehet, ha annak idejére az iskola biztosítja a tanulás lehetőségét a diáknak, diákoknak.

Van, amikor kizárhatják a diákot

Általában akkor zárható ki egy diák a különféle eseményekről, például osztálykirándulásról, ha megszegi a házirendet. Bármilyen iskolai szervezésű, külsős program esetén is érvényes az iskola házirendje, tehát ennek megszegése lehet indok a kirándulástól eltiltásra.

Mit mond a kapcsolódó rendelet?

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés bk) pontja szerint a kirándulás az ingyenes szolgáltatások közé tartozik, ha a pedagógiai program részeként valósul meg, és a tananyag megismerését, feldolgozását szolgálja minden tanuló számára.

Ez azt jelenti, hogy ha egy kirándulást tanítási napként szerveznek meg, és az a tananyaghoz kapcsolódik, akkor az a tanulók számára kötelező programnak számít. Ilyen esetben a részvétel nem választható, hanem minden diák számára előírt.

Ennek megfelelően a tanulót magatartási problémákra hivatkozva sem lehet kizárni az ilyen kirándulásról, mivel az a tanítási folyamat szerves része – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala kapcsolódó dokumentumában.

Mondd el a véleményed!
Ha hasonlót tapasztalsz szülőként vagy diákként, oszd meg lapunkkal az [email protected] címen.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.