Kiküldheti-e a tanár a rendetlen diákot az óráról?
Beszélgetés a padtárssal, feleselés a tanárral – csak néhány példa, ami miatt az engedetlen diákot a pedagógusnak fegyelmeznie kell. Ilyen esetben felmerülhet a kérdés, vajon kiküldheti-e az óráról.
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
A tanár hivatalosan nem tilthat el diákot az osztálykirándulástól, mivel a diáknak jogában áll részt venni ezeken az eseményeken. Az osztályfőnök azonban jelezheti a hozzátartozónak, ha nehézségek merülnek fel a fegyelmezés terén, ilyenkor célszerű fogadóórán megvitatni, hogy milyen lehetőségek vannak a probléma megoldására.
Az osztálykirándulás szervezésének szabályait az intézményfenntartók és az igazgató fogalmazza meg, ami a tankerületi szabályozásokhoz viszonyul. A tankerülettől függ, hogy milyen formában tudnak a különböző intézményekben osztálykirándulást vagy tanulmányi kirándulást szervezni.
Ha az osztálykiránduláson nem kötelező a részvétel, az is megoldás lehet, ha annak idejére az iskola biztosítja a tanulás lehetőségét a diáknak, diákoknak.
Beszélgetés a padtárssal, feleselés a tanárral – csak néhány példa, ami miatt az engedetlen diákot a pedagógusnak fegyelmeznie kell. Ilyen esetben felmerülhet a kérdés, vajon kiküldheti-e az óráról.
Általában akkor zárható ki egy diák a különféle eseményekről, például osztálykirándulásról, ha megszegi a házirendet. Bármilyen iskolai szervezésű, külsős program esetén is érvényes az iskola házirendje, tehát ennek megszegése lehet indok a kirándulástól eltiltásra.
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés bk) pontja szerint a kirándulás az ingyenes szolgáltatások közé tartozik, ha a pedagógiai program részeként valósul meg, és a tananyag megismerését, feldolgozását szolgálja minden tanuló számára.
Ez azt jelenti, hogy ha egy kirándulást tanítási napként szerveznek meg, és az a tananyaghoz kapcsolódik, akkor az a tanulók számára kötelező programnak számít. Ilyen esetben a részvétel nem választható, hanem minden diák számára előírt.
Ennek megfelelően a tanulót magatartási problémákra hivatkozva sem lehet kizárni az ilyen kirándulásról, mivel az a tanítási folyamat szerves része – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala kapcsolódó dokumentumában.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.