Bár a legjobb az lenne, ha a diákok gyalog vagy biciklivel járhatnának iskolába, sok intézmény környéke tömve van autókkal de a népszerű K+R - magyarul „Puszi és pá” - zónák is komoly problémát okozhatnak.
Egyre több európai városban természetes, hogy a gyerekek gyalog vagy biciklivel érkeznek az iskolába, az intézmények környékén pedig visszaszorítják az autóforgalmat. Budapesten is elindult ez a folyamat, ám a parkolóhelyek tömege és a közvetlen bejáratoknál kialakított „Puszi és pá” zónák sok helyen megnehezítik az iskolautcák létrehozását – hívja fel a figyelmet a G7.
Az iskolautca Nyugat-Európa nagyvárosaiban már régóta bevált megoldás: az érintett utcákban korlátozzák vagy teljesen kizárják az autóforgalmat, hogy a gyerekek biztonságosabb, egészségesebb környezetben érkezzenek az iskolába. Budapesten 2025 júniusában jelentették be, hogy hamarosan megkezdődhet az első ilyen utcák kialakítása, és a tervek szerint 2030-ig minden olyan iskola és óvoda előtt létrejöhetnek, amelyek nem fő- vagy gyűjtőút mellett találhatók.
Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.
A Levegő Munkacsoport 2025 nyarán 326 budapesti általános iskolát vizsgált meg, hogy kiderüljön, hol mennyire megvalósítható az iskolautca. Az eredmények vegyes képet mutatnak. Jelenleg 51 intézmény már most is autómentes közterületről közelíthető meg – például sétálóutcából vagy park felől –, így ezeknél tulajdonképpen adott a modell. A többségnél azonban jóval bonyolultabb a helyzet: az iskolák közel hatvan százalékánál az állandó iskolautca kialakítása nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen.
Két intézmény előtt is új iskolateret terveznek építeni Józsefvárosban
Sok iskola közelében mélygarázsok, udvari beállók és nagy számú közterületi parkoló található, amelyek megszüntetése komoly lakossági ellenállást váltana ki. Másutt az utca fontos közlekedési útvonal, vagy olyan intézményhez – például kórházhoz vagy tűzoltósághoz – vezet, amelyet autóval folyamatosan meg kell tudni közelíteni.
Több intézmény ideiglenes lezárással próbál javítani a helyzeten, amikor reggelente rövid időre kitiltják az autókat az utcából. Ez azonban csak részmegoldás. A parkoló járművek gyakran továbbra is elfoglalják a közterület jelentős részét, a kiállásukat nem lehet megakadályozni, ráadásul a lezárás folyamatos jelenlétet és szervezést igényel.
Külön ellentmondást jelentenek a K+R, vagyis „Puszi és pá” parkolók. Ezeket éppen azért alakították ki sok helyen - a vizsgált iskolák mintegy ötödénél -, hogy a szülők autóval közvetlenül az iskola bejáratáig vihessék a gyerekeket. Reggelente azonban gyakran hosszú autósorok alakulnak ki miattuk, amelyek nemcsak a forgalmat lassítják, hanem megnehezítik a gyalog vagy kerékpárral érkezők bejutását is. Mindez szembemegy az iskolautcák alapvető céljával: az autóforgalom csökkentésével és a biztonságosabb, tisztább környezet megteremtésével.
A lap szerint kompromisszumot jelenthetne, ha az autós megállókat nem közvetlenül az iskola előtt, hanem néhány perces sétára jelölnék ki. Így a gyerekek továbbra is kiszállhatnának az autóból, az iskola környéke mégis nyugodtabb, biztonságosabb és élhetőbb lenne.
Sárga láthatósági nyakbavaló, matricás füzet és egy csapatnyi gödöllői gyerek, akik reggelente nem autóval, hanem gyalog, szervezett felnőttkísérettel érkeznek az iskolába.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
