Bár a legjobb az lenne, ha a diákok gyalog vagy biciklivel járhatnának iskolába, sok intézmény környéke tömve van autókkal de a népszerű K+R - magyarul „Puszi és pá” - zónák is komoly problémát okozhatnak.
Egyre több európai városban természetes, hogy a gyerekek gyalog vagy biciklivel érkeznek az iskolába, az intézmények környékén pedig visszaszorítják az autóforgalmat. Budapesten is elindult ez a folyamat, ám a parkolóhelyek tömege és a közvetlen bejáratoknál kialakított „Puszi és pá” zónák sok helyen megnehezítik az iskolautcák létrehozását – hívja fel a figyelmet a G7.
Az iskolautca Nyugat-Európa nagyvárosaiban már régóta bevált megoldás: az érintett utcákban korlátozzák vagy teljesen kizárják az autóforgalmat, hogy a gyerekek biztonságosabb, egészségesebb környezetben érkezzenek az iskolába. Budapesten 2025 júniusában jelentették be, hogy hamarosan megkezdődhet az első ilyen utcák kialakítása, és a tervek szerint 2030-ig minden olyan iskola és óvoda előtt létrejöhetnek, amelyek nem fő- vagy gyűjtőút mellett találhatók.
Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.
A Levegő Munkacsoport 2025 nyarán 326 budapesti általános iskolát vizsgált meg, hogy kiderüljön, hol mennyire megvalósítható az iskolautca. Az eredmények vegyes képet mutatnak. Jelenleg 51 intézmény már most is autómentes közterületről közelíthető meg – például sétálóutcából vagy park felől –, így ezeknél tulajdonképpen adott a modell. A többségnél azonban jóval bonyolultabb a helyzet: az iskolák közel hatvan százalékánál az állandó iskolautca kialakítása nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen.
Két intézmény előtt is új iskolateret terveznek építeni Józsefvárosban
Sok iskola közelében mélygarázsok, udvari beállók és nagy számú közterületi parkoló található, amelyek megszüntetése komoly lakossági ellenállást váltana ki. Másutt az utca fontos közlekedési útvonal, vagy olyan intézményhez – például kórházhoz vagy tűzoltósághoz – vezet, amelyet autóval folyamatosan meg kell tudni közelíteni.
Több intézmény ideiglenes lezárással próbál javítani a helyzeten, amikor reggelente rövid időre kitiltják az autókat az utcából. Ez azonban csak részmegoldás. A parkoló járművek gyakran továbbra is elfoglalják a közterület jelentős részét, a kiállásukat nem lehet megakadályozni, ráadásul a lezárás folyamatos jelenlétet és szervezést igényel.
Külön ellentmondást jelentenek a K+R, vagyis „Puszi és pá” parkolók. Ezeket éppen azért alakították ki sok helyen - a vizsgált iskolák mintegy ötödénél -, hogy a szülők autóval közvetlenül az iskola bejáratáig vihessék a gyerekeket. Reggelente azonban gyakran hosszú autósorok alakulnak ki miattuk, amelyek nemcsak a forgalmat lassítják, hanem megnehezítik a gyalog vagy kerékpárral érkezők bejutását is. Mindez szembemegy az iskolautcák alapvető céljával: az autóforgalom csökkentésével és a biztonságosabb, tisztább környezet megteremtésével.
A lap szerint kompromisszumot jelenthetne, ha az autós megállókat nem közvetlenül az iskola előtt, hanem néhány perces sétára jelölnék ki. Így a gyerekek továbbra is kiszállhatnának az autóból, az iskola környéke mégis nyugodtabb, biztonságosabb és élhetőbb lenne.
Sárga láthatósági nyakbavaló, matricás füzet és egy csapatnyi gödöllői gyerek, akik reggelente nem autóval, hanem gyalog, szervezett felnőttkísérettel érkeznek az iskolába.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
