Bár a legjobb az lenne, ha a diákok gyalog vagy biciklivel járhatnának iskolába, sok intézmény környéke tömve van autókkal de a népszerű K+R - magyarul „Puszi és pá” - zónák is komoly problémát okozhatnak.
Egyre több európai városban természetes, hogy a gyerekek gyalog vagy biciklivel érkeznek az iskolába, az intézmények környékén pedig visszaszorítják az autóforgalmat. Budapesten is elindult ez a folyamat, ám a parkolóhelyek tömege és a közvetlen bejáratoknál kialakított „Puszi és pá” zónák sok helyen megnehezítik az iskolautcák létrehozását – hívja fel a figyelmet a G7.
Az iskolautca Nyugat-Európa nagyvárosaiban már régóta bevált megoldás: az érintett utcákban korlátozzák vagy teljesen kizárják az autóforgalmat, hogy a gyerekek biztonságosabb, egészségesebb környezetben érkezzenek az iskolába. Budapesten 2025 júniusában jelentették be, hogy hamarosan megkezdődhet az első ilyen utcák kialakítása, és a tervek szerint 2030-ig minden olyan iskola és óvoda előtt létrejöhetnek, amelyek nem fő- vagy gyűjtőút mellett találhatók.
Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.
A Levegő Munkacsoport 2025 nyarán 326 budapesti általános iskolát vizsgált meg, hogy kiderüljön, hol mennyire megvalósítható az iskolautca. Az eredmények vegyes képet mutatnak. Jelenleg 51 intézmény már most is autómentes közterületről közelíthető meg – például sétálóutcából vagy park felől –, így ezeknél tulajdonképpen adott a modell. A többségnél azonban jóval bonyolultabb a helyzet: az iskolák közel hatvan százalékánál az állandó iskolautca kialakítása nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen.
Két intézmény előtt is új iskolateret terveznek építeni Józsefvárosban
Sok iskola közelében mélygarázsok, udvari beállók és nagy számú közterületi parkoló található, amelyek megszüntetése komoly lakossági ellenállást váltana ki. Másutt az utca fontos közlekedési útvonal, vagy olyan intézményhez – például kórházhoz vagy tűzoltósághoz – vezet, amelyet autóval folyamatosan meg kell tudni közelíteni.
Több intézmény ideiglenes lezárással próbál javítani a helyzeten, amikor reggelente rövid időre kitiltják az autókat az utcából. Ez azonban csak részmegoldás. A parkoló járművek gyakran továbbra is elfoglalják a közterület jelentős részét, a kiállásukat nem lehet megakadályozni, ráadásul a lezárás folyamatos jelenlétet és szervezést igényel.
Külön ellentmondást jelentenek a K+R, vagyis „Puszi és pá” parkolók. Ezeket éppen azért alakították ki sok helyen - a vizsgált iskolák mintegy ötödénél -, hogy a szülők autóval közvetlenül az iskola bejáratáig vihessék a gyerekeket. Reggelente azonban gyakran hosszú autósorok alakulnak ki miattuk, amelyek nemcsak a forgalmat lassítják, hanem megnehezítik a gyalog vagy kerékpárral érkezők bejutását is. Mindez szembemegy az iskolautcák alapvető céljával: az autóforgalom csökkentésével és a biztonságosabb, tisztább környezet megteremtésével.
A lap szerint kompromisszumot jelenthetne, ha az autós megállókat nem közvetlenül az iskola előtt, hanem néhány perces sétára jelölnék ki. Így a gyerekek továbbra is kiszállhatnának az autóból, az iskola környéke mégis nyugodtabb, biztonságosabb és élhetőbb lenne.
Sárga láthatósági nyakbavaló, matricás füzet és egy csapatnyi gödöllői gyerek, akik reggelente nem autóval, hanem gyalog, szervezett felnőttkísérettel érkeznek az iskolába.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
