Autóval viszik a legtöbb alsóst iskolába, pedig ők inkább gyalog vagy biciklivel járnának

Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.

Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő munkahelye az Értékterv Kft. az Aktív Magyarország Államtitkárság elvi támogatásával végzett egy leegyszerűsített, anonim vizsgálatot a gyerekek iskolába járási szokásairól – melynek eredményeiről a Telex számolt be.

Maximum hetente hány órája lehet egy diáknak?

A felmérésben két tanév alatt 36 iskola 600 osztályát kérdezte meg arról, hogyan járnak iskolába, és hogyan szeretnének. Bár a felmérés nem reprezentatív, különböző településtípusok – köztük budapesti, agglomerációs és vidéki iskolák – is szerepeltek benne. Az adatokból kiderül: a kisebbeket szállítják leginkább autóval, de ahogy nőnek, egyre önállóbbak. Felső tagozatban a gyerekek 39, középiskolában már csak 21 százalékát viszik szüleik.

Kerékpáros iskolabusz indul Dabason

A felmérés alapján az általános iskola első 5 évfolyamán a gyerekek közel 70 százaléka gyalog vagy biciklivel akarna iskolába járni. Jelentős részüket ennek ellenére autóval viszik be a suliba. Mire azonban felsősök lesznek, a diákok fele már inkább autóval vagy motorral járna.

Érdekesség, hogy a tanulók nagy része nem is messziről jár iskolába:

  • az alsósok 79,
  • a felsősök 76,
  • a középiskolások 49 százaléka

ugyanabból a településből érkezik. A szakértő szerint az iskolák környezete mégis az autós közlekedéshez igazodik, nem a gyaloglás vagy kerékpározás igényéhez.

A trend ráadásul egybevág a Netfit országos felmérés adataival is: ahogy nőnek a gyerekek, állóképességük fokozatosan romlik, és ezzel párhuzamosan egyre kevésbé választják az aktív, mozgással járó közlekedést.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna