Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.
Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő munkahelye az Értékterv Kft. az Aktív Magyarország Államtitkárság elvi támogatásával végzett egy leegyszerűsített, anonim vizsgálatot a gyerekek iskolába járási szokásairól – melynek eredményeiről a Telex számolt be.
Maximum hetente hány órája lehet egy diáknak?
A felmérésben két tanév alatt 36 iskola 600 osztályát kérdezte meg arról, hogyan járnak iskolába, és hogyan szeretnének. Bár a felmérés nem reprezentatív, különböző településtípusok – köztük budapesti, agglomerációs és vidéki iskolák – is szerepeltek benne. Az adatokból kiderül: a kisebbeket szállítják leginkább autóval, de ahogy nőnek, egyre önállóbbak. Felső tagozatban a gyerekek 39, középiskolában már csak 21 százalékát viszik szüleik.
Kerékpáros iskolabusz indul Dabason
A felmérés alapján az általános iskola első 5 évfolyamán a gyerekek közel 70 százaléka gyalog vagy biciklivel akarna iskolába járni. Jelentős részüket ennek ellenére autóval viszik be a suliba. Mire azonban felsősök lesznek, a diákok fele már inkább autóval vagy motorral járna.
Érdekesség, hogy a tanulók nagy része nem is messziről jár iskolába:
ugyanabból a településből érkezik. A szakértő szerint az iskolák környezete mégis az autós közlekedéshez igazodik, nem a gyaloglás vagy kerékpározás igényéhez.
A trend ráadásul egybevág a Netfit országos felmérés adataival is: ahogy nőnek a gyerekek, állóképességük fokozatosan romlik, és ezzel párhuzamosan egyre kevésbé választják az aktív, mozgással járó közlekedést.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
