Megszűnik egy magyar gimnázium Szlovákiában, de nem kaptak hivatalos indoklást, hogy miért

A gimnázium évek óta nem kapott automatikus engedélyt új osztály indítására, de eddig sikerült fellebbezéssel elérnie a felülvizsgálatot. Az igazgató szerint a szlovákiai magyar közösséget az oktatási reformok és az iskolák „optimalizálása” különösen hátrányosan érinti.

A szlovák oktatási minisztérium döntése alapján a 2026/2027-es tanévtől megszűnik a gimnáziumi oktatás a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban. A magyar nyelvű oktatási intézmény nem kapott engedélyt új első osztály indítására, ezért a gimnáziumi részleg fokozatosan bezár – írja a Napunk információi alapján az Infostart.

Nagy István, a gimnázium igazgatója megerősítette a híreket, és elmondta, hogy a jelenlegi diákok még befejezhetik a tanulmányaikat. Hozzátette: az iskola évek óta nehéz helyzetben van. Az elmúlt 4-5 évben nem kaptak automatikusan engedélyt gimnáziumi osztály indítására, de eddig sikerült fellebbezéssel elérni a döntés felülvizsgálatát. Idén is próbálkoztak, de az oktatási minisztérium nem vette figyelembe az érveiket, hivatalos indoklást pedig nem kaptak.

AI-tanárt alkalmaznak egy szlovák általános iskolában

Az iskola a korábbi gyakorlat alapján idén is meghirdette a gimnáziumi képzést, tartott nyílt napot és több tájékoztató rendezvényt a diákok és a szülők számára. Csak január 30-án derült ki, hogy mégsem indulhat osztály.

A szepsi iskolaközpont 2015 óta működik, a korábbi magyar gimnázium jogutódjaként. Jelenleg 34 diák tanul a gimnáziumi részlegen, 183-an az általános iskolában, az óvodában 61 gyerek van. Az elmúlt években jellemzően 9-12 fős gimnáziumi osztályok indultak, idén első körben hat diák jelentkezett volna.

Az oktatási reformok különösen hátrányosan érintik a magyar közösséget

Az igazgató szerint a szlovákiai magyar közösséget az oktatási reformok és az iskolák „optimalizálása” különösen hátrányosan érinti. Az oktatási tárca nem az iskolaközpont teljes létszámát veszi figyelembe, hanem az egyes részlegeket külön-külön. Az általános iskolát is érinti: a méretszorzó csökkentése miatt körülbelül 50 ezer euróval kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk a következő tanévben. A döntés ellen fellebbezést nyújtottak be.

Pedagógiai szakképzést indítanának

A jövőt azonban nem adják fel. Az iskola fenntartójával és a pedagógiai tanáccsal egyeztetve pedagógiai szakképzés indítását tervezik a 2027/2028-as tanévtől, magyar nyelven. Óvónőket, nevelőket és pedagógiai asszisztenseket képeznének, mivel a régióban egyre nagyobb hiány van szakképzett pedagógusokból.

Nagy István szerint a kisebbségi iskolákat nem lehet ugyanazokkal a feltételekkel mérni, mint a többségi intézményeket: szerinte szükséges lenne a pozitív diszkrimináció, hogy ezek az iskolák fennmaradhassanak, de úgy véli, ebben a kérdésben a szlovákiai magyar érdekképviselet részéről sem tapasztalható kellő politikai és szakmai erő.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna