Tucatnyi magyar iskola bezárását és összevonását tervezi a szlovák kormány
A 2025/2026-os tanév már új rendszerben indulhat.
A gimnázium évek óta nem kapott automatikus engedélyt új osztály indítására, de eddig sikerült fellebbezéssel elérnie a felülvizsgálatot. Az igazgató szerint a szlovákiai magyar közösséget az oktatási reformok és az iskolák „optimalizálása” különösen hátrányosan érinti.
A szlovák oktatási minisztérium döntése alapján a 2026/2027-es tanévtől megszűnik a gimnáziumi oktatás a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban. A magyar nyelvű oktatási intézmény nem kapott engedélyt új első osztály indítására, ezért a gimnáziumi részleg fokozatosan bezár – írja a Napunk információi alapján az Infostart.
Nagy István, a gimnázium igazgatója megerősítette a híreket, és elmondta, hogy a jelenlegi diákok még befejezhetik a tanulmányaikat. Hozzátette: az iskola évek óta nehéz helyzetben van. Az elmúlt 4-5 évben nem kaptak automatikusan engedélyt gimnáziumi osztály indítására, de eddig sikerült fellebbezéssel elérni a döntés felülvizsgálatát. Idén is próbálkoztak, de az oktatási minisztérium nem vette figyelembe az érveiket, hivatalos indoklást pedig nem kaptak.
AI-tanárt alkalmaznak egy szlovák általános iskolában
Az iskola a korábbi gyakorlat alapján idén is meghirdette a gimnáziumi képzést, tartott nyílt napot és több tájékoztató rendezvényt a diákok és a szülők számára. Csak január 30-án derült ki, hogy mégsem indulhat osztály.
A szepsi iskolaközpont 2015 óta működik, a korábbi magyar gimnázium jogutódjaként. Jelenleg 34 diák tanul a gimnáziumi részlegen, 183-an az általános iskolában, az óvodában 61 gyerek van. Az elmúlt években jellemzően 9-12 fős gimnáziumi osztályok indultak, idén első körben hat diák jelentkezett volna.
A 2025/2026-os tanév már új rendszerben indulhat.
Az igazgató szerint a szlovákiai magyar közösséget az oktatási reformok és az iskolák „optimalizálása” különösen hátrányosan érinti. Az oktatási tárca nem az iskolaközpont teljes létszámát veszi figyelembe, hanem az egyes részlegeket külön-külön. Az általános iskolát is érinti: a méretszorzó csökkentése miatt körülbelül 50 ezer euróval kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk a következő tanévben. A döntés ellen fellebbezést nyújtottak be.
A jövőt azonban nem adják fel. Az iskola fenntartójával és a pedagógiai tanáccsal egyeztetve pedagógiai szakképzés indítását tervezik a 2027/2028-as tanévtől, magyar nyelven. Óvónőket, nevelőket és pedagógiai asszisztenseket képeznének, mivel a régióban egyre nagyobb hiány van szakképzett pedagógusokból.
Nagy István szerint a kisebbségi iskolákat nem lehet ugyanazokkal a feltételekkel mérni, mint a többségi intézményeket: szerinte szükséges lenne a pozitív diszkrimináció, hogy ezek az iskolák fennmaradhassanak, de úgy véli, ebben a kérdésben a szlovákiai magyar érdekképviselet részéről sem tapasztalható kellő politikai és szakmai erő.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.