Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a 2026-os felvételi eljárásban 52900 nyolcadikos, közel 11 ezer hatodikos és több mint 6400 negyedikes jelentkezett a központi írásbelire. A híresen nehéz vizsgasor idén is tantárgyanként 50 pontos, tíz-tíz feladatból áll, melyet 45 perc alatt kell megoldaniuk a felvételizőknek.
Mivel a központi írásbelin tanultakat teljesen más formában is számon kérhetik, például anagrammában kell különböző szófajú szavakat alkotni vagy kiszámolni, hogy mennyi festék kell egy szoba kifestéséhez. Ha valaki bármelyik ilyen feladatnál elgondolkodik, könnyedén kicsúszhat a 45 percből, így olyan feladatokra sem jut ideje, melyeket egyébként alapvetően tudna.
A tananyagot kicsit másképpen kérik számon
Magyarból évfolyamtól függetlenül 9 feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükség. Ebben szerepel minden évben egy nagyjából egy oldalas szövegértés is. Erre 40 pontot kaphatnak a diákok.
Az utolsó feladat mindig a 10 pontos fogalmazás, melyet gyakorlatilag néhány perc alatt kell a diákoknak megírniuk. Maximális pontszámot nem olyan könnyű elérni, hiszen a javításnál azt is nézik, hogy milyen hosszú, mennyire tagolt a szöveg, van-e benne súlyos helyesírási vagy központozási hiba, és persze a külalak is számít.
| Középiskolába felvételizel? |
Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba! Értesülj az elsők között többek között:a felvételi követelményekrőla középiskolai pontszámításról a legjobb gimnáziumokról a központi írásbeliről valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.
Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk. |
Matekból mindegyik évfolyamon a feladatok megoldásához az alapismeretek mellett szükség van egy nagy adag kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre és nem utolsósorban koncentrációra. Számológépet senki sem használhat, viszont a rajzoknál ceruzát, és ha szükséges, akkor szögmérőt és körzőt igen.
A feladatokat kék vagy fekete tollal kell megírniuk a diákoknak, nem használhatnak szövegkiemelőt, hibajavítót vagy radírozható tollat sem.
Mikor lesz eredmény?
A kijavított dolgozatokat az írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül meg lehet tekinteni. Erre az iskolának egy munkanapot, azaz nyolc órát kell biztosítania.
A pontos helyet és dátumot mindig az igazgató határozza meg. A megtekintésre a diákot elkísérheti a szülő is. Fontos, hogy a dolgozatról kézzel vagy elektronikus úton (pl. mobiltelefonnal vagy digitális fényképezőgéppel) másolatot lehet készíteni.
Abban az esetben, ha a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelést tapasztalnak, akkor az értékelésre észrevételt lehet tenni. Erre a megtekintést követő első munkanap végéig, 16 óráig van lehetőség.
Ha valaki nem tud elmenni..
Azok a tanulók, akik alapos, igazolt ok miatt nem tudnak részt venni a január 24-i írásbeli vizsgán, mert például lebetegedtek, február 3-án a pótalkalmon megírhatják a vizsgát. A részvételről minden esetben az a középiskola dönt, amely a vizsga helyszínét biztosítja, az iskolaigazgató egyedi elbírálása alapján.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
