Az intézkedések végrehajtására január 5-ig kapott határidőt az iskola. Az utóellenőrzés során a hatóságok azt tapasztalták, hogy az intézmény maradéktalanul teljesítette az előírt kötelezéseket.
Lezárta vizsgálatát a Zala Vármegyei Kormányhivatal a december elején történt nagykanizsai iskolai rosszullétek ügyében, a rendőrségi eljárás azonban továbbra is folyamatban van – derül ki az MTI beszámolójából.
A kormányhivatal szerdán közölte, hogy a rendelkezésre álló vízügyi, egészségügyi és katasztrófavédelmi mérések alapján az érintett iskolában nem volt kimutatható egészségre ártalmas gázkoncentráció. A hatóságok ezért nem találtak olyan környezeti tényezőt, amely közvetlenül magyarázná a diákok rosszullétét.
A vizsgálat eredményeként ugyanakkor a munkavédelmi osztály és a népegészségügyi főosztály intézkedéseket írt elő a takarítószerek megfelelő tárolására és felhasználására, valamint a takarítási szabályok betartására vonatkozóan. A kormányhivatal hangsúlyozta: ezek az előírások nem hozhatók összefüggésbe a decemberi esettel.
Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, december 9-én a nagykanizsai a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolából 37 diákot és két felnőttet szállítottak kórházba megfigyelésre, elsősorban köhögés és hányinger miatt, miután rosszul lettek az intézményben. A felnőttek és a gyerekek többsége szererncsére még aznap hazamehetett, a bent tartott diákokat pedig másnap engedték ki.
Az esetet követően a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is méréseket végzett az iskolában, de ezek sem mutattak ki egészségre ártalmas anyag jelenlétét. A Nagykanizsai Rendőrkapitányság mindeközben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen – ez a nyomozás azonban egyelőre még nem zárult le.
Nyitóképünk illusztráció
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
