Lezárult a kormányhivatali vizsgálat a nagykanizsai iskolai rosszullétek ügyében, a rendőrség még nyomoz

Az intézkedések végrehajtására január 5-ig kapott határidőt az iskola. Az utóellenőrzés során a hatóságok azt tapasztalták, hogy az intézmény maradéktalanul teljesítette az előírt kötelezéseket.

  • Eduline/MTI

Lezárta vizsgálatát a Zala Vármegyei Kormányhivatal a december elején történt nagykanizsai iskolai rosszullétek ügyében, a rendőrségi eljárás azonban továbbra is folyamatban van – derül ki az MTI beszámolójából.

A kormányhivatal szerdán közölte, hogy a rendelkezésre álló vízügyi, egészségügyi és katasztrófavédelmi mérések alapján az érintett iskolában nem volt kimutatható egészségre ártalmas gázkoncentráció. A hatóságok ezért nem találtak olyan környezeti tényezőt, amely közvetlenül magyarázná a diákok rosszullétét.

A vizsgálat eredményeként ugyanakkor a munkavédelmi osztály és a népegészségügyi főosztály intézkedéseket írt elő a takarítószerek megfelelő tárolására és felhasználására, valamint a takarítási szabályok betartására vonatkozóan. A kormányhivatal hangsúlyozta: ezek az előírások nem hozhatók összefüggésbe a decemberi esettel.

Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, december 9-én a nagykanizsai a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolából 37 diákot és két felnőttet szállítottak kórházba megfigyelésre, elsősorban köhögés és hányinger miatt, miután rosszul lettek az intézményben. A felnőttek és a gyerekek többsége szererncsére még aznap hazamehetett, a bent tartott diákokat pedig másnap engedték ki.

Az esetet követően a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is méréseket végzett az iskolában, de ezek sem mutattak ki egészségre ártalmas anyag jelenlétét. A Nagykanizsai Rendőrkapitányság mindeközben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen – ez a nyomozás azonban egyelőre még nem zárult le.

 

 

Nyitóképünk illusztráció

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.