Harminchét gyereket és két felnőttet kellett kórházba szállítani, miután hirtelen köhögés és hányinger miatt tömeges rosszullét alakult ki a nagykanizsai Kőrösi-iskolában. A helyszínre 14 mentőautó és egy helikopter érkezett, a hatóságok pedig mobillaborral vizsgálták az épület levegőjét, ám semmilyen mérgező anyagot nem találtak.
Kedden kora délután a Nagykanizsán a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában egyszerre több tucat gyerek lett rosszul. A ZAOL beszámolója szerint a tünetek minden előzmény nélkül jelentkeztek, a gyerekek egyik pillanatról a másikra kezdtek erősen köhögni, sokan hányingerre panaszkodtak, és néhány tanárnak is hasonló panaszai voltak. A környéket rövid időn belül ellepték a mentőautók, a levegőből pedig mentőhelikopter is érkezett. A szülők a Facebook-csoportokban próbáltak tájékozódni, ahol egymás után jelentek meg az aggodalmas üzenetek.
A ZAOL információi szerint az 1.a osztályban négy gyermeket kivéve szinte mindenkinek volt valamilyen tünete. A beszámolók szerint a köhögés olyan hirtelen tört rá a gyerekekre és a tanárokra, hogy sokan azt hitték, valamilyen gáz került a levegőbe, bár szúrós szagot senki nem érzett.
Csaknem negyven gyereket szállítottak kórházba
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál megerősítette, hogy összesen 37 gyereket és két felnőttet kellett kórházba vinni. A tömeges rosszullét miatt 14 mentőautó mellett egy mentőhelikoptert is riasztottak a helyszínre. A nagykanizsai kórházba 17 diákot és a két érintett felnőttet vitték, további húsz tanulót pedig a zalaegerszegi kórházban láttak el. Utóbbiakat a Volánbusztól kért különjárattal szállították, mentőautó kíséretében. Győrfi Pál hozzátette, hogy a kórházba került gyerekek és felnőttek állapota később enyhült.
A mobillabor semmilyen mérgező anyagot nem talált
A Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, Kósi Zsolt az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a helyszínre érkező katasztrófavédelmi labor az iskola teljes területét átvizsgálta, de nem talált semmilyen olyan mérgező anyagot, amely a tüneteket magyarázhatná. Az épületet ugyan átszellőztették, de az eredmények alapján további beavatkozásra nem volt szükség. „A mérések semmilyen mérgező anyag jelenlétét nem tudták kimutatni” – fogalmazott.
Még tart a vizsgálat
A hatóságok továbbra is vizsgálják, mi okozhatta a tömeges rosszullétet. A kórházakba szállított gyerekek állapota stabilizálódott, az iskola épületét pedig újra átvizsgálták.Frissítés (2025. 12. 10. 13:06): Gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indított eljárást a Nagykanizsai Rendőrkapitányság a kedden a Kőrösi általános iskolában történt tömeges egészségügyi panaszokkal összefüggésben; a kórházba szállított gyerekek és felnőttek szerdára hazatérhettek.
Czendrei Péter, a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense szerdán az MTI-nek elmondta: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt eljárást indított a Nagykanizsai Rendőrkapitányság. A vizsgálat ismeretlen tettes ellen folyik az iskolai tömeges rosszullétek miatt.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
