Az elmúlt napok rendkívüli hidege a hét elején sem enyhül, az ország nagy részén továbbra is tartós mínuszokra kell számítani. A fagyos időjárás több oktatási intézményt is lépéskényszerbe hozott: van, ahol rendkívüli szünetet vagy online oktatást rendeltek el, máshol pedig az udvari szünetek szabályait módosították a diákok egészségének védelmében.
A kispesti Eötvös József Általános Iskola vasárnap a Facebook-oldalán tájékoztatta a szülőket arról, hogy visszavonásig megváltozik az iskolaudvar használatának rendje. A közlemény szerint az udvari szüneteken való részvétel önkéntessé válik, és kizárólag megfelelően meleg ruházatban, valamint váltócipőben engedélyezett. Emellett a napközis tanulók a tanítás után legfeljebb 30 percet tölthetnek az udvaron.
Az iskola arra is kérte a szülőket, hogy beszéljék meg gyerekeikkel, kimehetnek-e az udvarra a hideg időjárás ellenére.
Nem elszigetelt esetről van szó: több intézmény már a múlt héten is jelezte, hogy a fagy miatt egyáltalán nem engedik ki a diákokat az udvarra a szünetekben. Volt olyan iskola is, ahol mindössze egy rövid, délutáni levegőzést tettek lehetővé.
Mikor rendelhetnek el rendkívüli tanítási szünetet az iskolákban?
A HungaroMet előrejelzése szerint a következő napokban is kitart a zimankó. Kedden hajnalban egyes térségekben akár mínusz 18 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet, napközben pedig továbbra is fagypont alatt marad. A hét második felében ugyan enyhe javulás várható, és néhol a hajnali hőmérséklet már elérheti a 0 fokot, de a fagyos idő összességében még meghatározó marad.
Az extrém hideg nemcsak a szabadtéri tartózkodást nehezíti meg, hanem az iskolai infrastruktúrát is próbára teszi. Az operatív törzs MTI-nek adott tájékoztatása szerint a köznevelési intézmények közül 29-ben merült fel fűtési probléma, hat iskolában pedig csőtörést is jelentettek. Az időjárási körülmények miatt összesen 27 középiskolában rendeltek el rendkívüli szünetet, további 40 intézményben pedig online oktatásra álltak át.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
