"A jó matektanárok következetesen használják a szakkifejezéseket"

Mi különbözteti meg a jó matematikatanárt az átlagostól? Egy friss amerikai kutatás szerint a válasz meglepően egyszerű lehet: az, hogy milyen gyakran és hogyan használ matematikai szakkifejezéseket az órán. Azok a pedagógusok, akik rendszeresen élnek az olyan fogalmakkal, mint a "tényező", "nevező" vagy "többszörös", mérhetően jobb eredményeket érnek el a diákjaikkal.

Diákok, szülők és iskolaigazgatók is ösztönösen tudják, hogy vannak tanárok, akik hatékonyabban tanítanak másoknál. Az oktatáskutatók azonban évtizedek óta próbálják számszerűsíteni, pontosan mitől lesz valaki „jó tanár”, eddig vegyes eredményekkel.

„Azt nagyjából tudjuk, hogy vannak jobb és rosszabb tanárok, de azt sokkal nehezebb megmondani, miért” – írja a The Hechinger Report oktatási szakportál.

Egy új tanulmány most egy eddig kevéssé vizsgált tényezőre irányítja a figyelmet: a tanórai nyelvhasználatra.

A Harvard, a Stanford és a Marylandi Egyetem kutatói több mint 1600 negyedikes és ötödikes matematikaóra átiratát elemezték négy amerikai iskolakörzetből. A felvételek ugyan körülbelül 15 évvel ezelőtt készültek, a kutatók szerint a tanulságok ma is érvényesek.

„A lányok követik a szabályokat, a fiúk kísérleteznek” – új kutatás magyarázza a matematikai gondolkodásbeli különbségeket

A kutatócsoport több mint 200, az általános iskolai tananyagban gyakori matematikai kifejezést vizsgált, és megszámolta, milyen gyakran hangzanak el ezek az órákon. Az eredmény egyértelmű volt: azoknál a tanároknál, akik gyakrabban használtak matematikai szakkifejezéseket, a diákok magasabb pontszámokat értek el a teszteken.

Ha jó matematikatanárt keresünk, nagy eséllyel olyat találunk, aki gyakran és következetesen használ matematikai szókincset az óráin

– mondta Zachary Himmelsbach, a kutatás vezető szerzője.

A kutatók szerint a különbség meglepően nagy. A szókincshasználatból fakadó teljesítményjavulás körülbelül a fele annak az előnynek, amit általában egy kifejezetten hatékony tanár jelenlétének tulajdonítanak. Ez azért jelentős, mert az oktatáskutatás régóta kimutatta: a tanár minősége az egyik legerősebb iskolai tényező, amely befolyásolja a tanulók eredményeit. Egy igazán jó tanár diákjai akár hónapokkal is előrébb járhatnak társaiknál.
shutterstock

Miért számít ennyire a nyelv a matematikában?

A kutatás illeszkedik egy szélesebb tudományos trendbe. Egy 2021-es metaelemzés, amely 40 különböző tanulmányt vizsgált, arra jutott, hogy a matematikai szókincs különösen fontos a többlépcsős, összetett feladatok megoldásában.

Ha egy diák pontosan érti, mit jelent például a sugár, sokkal könnyebb számára a kerületről vagy a területről gondolkodni

Éppen ezért egyes modern matematikai tantervek már külön hangsúlyt fektetnek a fogalmak tudatos tanítására, sőt szószedeteket is tartalmaznak.

A kutatók hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy a tanár egyszerűen „bedob” néhány bonyolult kifejezést az órán, és ettől automatikusan javulnak az eredmények. „Ha egy tanár csak felsorolja a matematikai szakkifejezéseket a tábla előtt, abból senki nem tanul semmit” – fogalmazott Himmelsbach.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.