Magyar Péter, Bayer Zsolt és Orbán Viktor megszólalásai is előkerültek már a Németh Hanna videóiban, ő mégsem tartja magát politikai tartalomgyártónak. Németh Hanna szerint ő csak matematikai feladatokat old meg – a célja pedig az, hogy az emberek megtanuljanak önállóan, kritikusan gondolkodni.
Németh Hanna neve igazán idén februárban került be a köztudatba, amikor Egri Viktor az ATV-ben egy – látszólag költői – kérdést tett fel matematikusoknak: mekkora az esélye annak, hogy egy kétharmados hatalom élén álló miniszterelnök környezetéből kerüljön ki a két „legtehetségesebb” gazdasági szakember?
Hanna nem kommentelt, nem véleményt írt – hanem számolt. Az eredményt videóban mutatta meg, amely gyorsan elterjedt a közösségi médiában.
Röpdolgozatok helyett pontgyűjtő akciók – nem csak 1-5-ig terjedő skálán lehet osztályozni
A Hannamatek oldalon azóta is sorra jelennek meg olyan videók, amelyek közéleti példákon keresztül magyaráznak matematikai jelenségeket: átlagbér-számítás, statisztikai torzítások (Simpson-paradoxon), választókerületek átrajzolása, vagy épp politikusok félreszámolásai. Hanna mégis következetesen elutasítja a politizálás vádját.
„Amikor Bayer Zsolt rosszul adott össze 23-at meg 11-et, az sem róla szólt, hanem így mutattam be, hogyan kell abakuszon számolni. Pedig én csak számolok” – mondta a Forbes-nak adott interjúban.
A kommentekben ennek ellenére gyakran kapja meg, hogy „prolihergelést” csinál, vagy politikai állásfoglalást tesz.
Amikor a legújabb hitelkonstrukcióról csináltam videót, és kiszámoltam, hogy mennyi lesz végül a kamat, azt írták, hogy hergelek. De hát ennyit fizetsz vissza – ez tény.
– fejtette ki.
„Rá akarom venni az embereket, hogy gondolkodjanak” – tette hozzá.
Hanna szerint a probléma nem az, hogy valaki egyik vagy másik politikai oldalhoz húz, hanem az, ha kritikátlanul elfogad mindent, amit „a sajátjai” mondanak. „Ne az legyen, hogy mindennel egyetértünk, amit a számunkra szimpatikus politikus mond. Nézzük meg a tényeket, nézzük meg mindkét oldalt, alakítsunk ki saját véleményt. Az a vízióm, hogy az emberek megtanulnak gondolkodni. Akkor nemcsak okosabbak lesznek, hanem tudatosabbak is, jobb döntéseket hoznak, és egyszerűen boldogabban élnek.”
A matek nem elit tudomány, csak rosszul tanítjuk
Hanna már gyerekként is szerette a logikai játékokat és fejtörőket, mégis sokáig úgy gondolta, hogy a matematikusok „Einstein-kaliberű zsenik”. Végül a BME-re jelentkezett, ahol a tanulmányai mellett egészen más területeket is kipróbált: cukrászképzésen, masszőrképzésen vett részt, majd pókerosztóként dolgozott. A póker miatt Londonba is kiköltözött, ahol nyelvet tanult és pénzt gyűjtött.
Anyává válása után Hanna a korai fejlesztés felé fordult. A Montessori-pedagógiában találta meg azt a szemléletet, amely szerinte valóban segíti a gondolkodás fejlődését. Egy Montessori-elven működő iskolában tanított is, ahol felsős tananyagokat kellett kidolgoznia.
„A törtekhez részekre szeletelt fém köröket és kártyákat használtunk, a mértékegységeket süti sütéssel, mérlegeléssel, fizikai eszközökkel vettük át.”
A Montessori módszerről és arról, hogy miért nem szeretik sokan a matekot mi is beszélgettünk Hannával.
„Nincs olyan, hogy valaki nem érti a matekot”
Hanna jelenleg tanfolyamokat fejleszt gyerekeknek és felnőtteknek, Montessori-alapokon. Úgy gondolja, a matematikai nehézségek gyökere nem a képességek hiánya. Azt vallja, hogy nincs olyan, hogy valaki nem érti a matekot, csak olyan van, hogy valakinek nem készítették fel az agyát erre a tanulásra, vagy rosszul magyarázzák el neki. Szerinte különösen fontos a hatéves kor alatti időszak, amikor az agy rendkívül fogékony.
A közoktatás megváltoztatásában kevésbé lát mozgásteret
„A pedagógusok leterheltek, nincs tér, nincs kapacitás. Meg van kötve a kezük.”
Úgy látja, valódi változás csak akkor lehetne, ha erre társadalmi igény is lenne:
Amíg nincsen igény arra, hogy az emberek okosabbak legyenek, amíg arra van igény, hogy az embereket elbutítsák, hülyének nézzék, átverjék és manipulálják, addig nem lesz változás.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
