Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mi különbözteti meg a jó matematikatanárt az átlagostól? Egy friss amerikai kutatás szerint a válasz meglepően egyszerű lehet: az, hogy milyen gyakran és hogyan használ matematikai szakkifejezéseket az órán. Azok a pedagógusok, akik rendszeresen élnek az olyan fogalmakkal, mint a "tényező", "nevező" vagy "többszörös", mérhetően jobb eredményeket érnek el a diákjaikkal.
Diákok, szülők és iskolaigazgatók is ösztönösen tudják, hogy vannak tanárok, akik hatékonyabban tanítanak másoknál. Az oktatáskutatók azonban évtizedek óta próbálják számszerűsíteni, pontosan mitől lesz valaki „jó tanár”, eddig vegyes eredményekkel.
„Azt nagyjából tudjuk, hogy vannak jobb és rosszabb tanárok, de azt sokkal nehezebb megmondani, miért” – írja a The Hechinger Report oktatási szakportál.
Egy új tanulmány most egy eddig kevéssé vizsgált tényezőre irányítja a figyelmet: a tanórai nyelvhasználatra.
A Harvard, a Stanford és a Marylandi Egyetem kutatói több mint 1600 negyedikes és ötödikes matematikaóra átiratát elemezték négy amerikai iskolakörzetből. A felvételek ugyan körülbelül 15 évvel ezelőtt készültek, a kutatók szerint a tanulságok ma is érvényesek.
A kutatócsoport több mint 200, az általános iskolai tananyagban gyakori matematikai kifejezést vizsgált, és megszámolta, milyen gyakran hangzanak el ezek az órákon. Az eredmény egyértelmű volt: azoknál a tanároknál, akik gyakrabban használtak matematikai szakkifejezéseket, a diákok magasabb pontszámokat értek el a teszteken.
Ha jó matematikatanárt keresünk, nagy eséllyel olyat találunk, aki gyakran és következetesen használ matematikai szókincset az óráin
– mondta Zachary Himmelsbach, a kutatás vezető szerzője.
A kutatók szerint a különbség meglepően nagy. A szókincshasználatból fakadó teljesítményjavulás körülbelül a fele annak az előnynek, amit általában egy kifejezetten hatékony tanár jelenlétének tulajdonítanak. Ez azért jelentős, mert az oktatáskutatás régóta kimutatta: a tanár minősége az egyik legerősebb iskolai tényező, amely befolyásolja a tanulók eredményeit. Egy igazán jó tanár diákjai akár hónapokkal is előrébb járhatnak társaiknál.
Miért számít ennyire a nyelv a matematikában?
A kutatás illeszkedik egy szélesebb tudományos trendbe. Egy 2021-es metaelemzés, amely 40 különböző tanulmányt vizsgált, arra jutott, hogy a matematikai szókincs különösen fontos a többlépcsős, összetett feladatok megoldásában.Ha egy diák pontosan érti, mit jelent például a sugár, sokkal könnyebb számára a kerületről vagy a területről gondolkodni
Éppen ezért egyes modern matematikai tantervek már külön hangsúlyt fektetnek a fogalmak tudatos tanítására, sőt szószedeteket is tartalmaznak.
A kutatók hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy a tanár egyszerűen „bedob” néhány bonyolult kifejezést az órán, és ettől automatikusan javulnak az eredmények. „Ha egy tanár csak felsorolja a matematikai szakkifejezéseket a tábla előtt, abból senki nem tanul semmit” – fogalmazott Himmelsbach.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.