Lezárhatja az iskola az épületet a szülők elől a központi írásbeli idejére?

A központi írásbeli vizsga alatt az iskola vezetője dönthet arról, hogy a szülők és kísérők meddig tartózkodhatnak az épületben. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a vizsga zavartalan lebonyolításáért az intézmény vezetője felel, és ennek érdekében saját hatáskörben szabályozhatja a belépést.

A középfokú felvételi írásbelit a vizsgaszervező iskola szervezi, vagyis az adott középfokú intézmény biztosítja a vizsga helyszínét, a tanári felügyeletet, a dolgozatok javítását, valamint kiállítja az értékelő lapot.

A vizsgaszervező iskola felelőssége, hogy minden körülményt mérlegelve a vizsga biztonságos és zavartalan legyen. Ez magában foglalja a vizsga időtartama alatti belépés és tartózkodás szabályozását is.

Mit tehet az intézményvezető?

Az Oktatási Hivatal szerint, ha az intézményvezető úgy ítéli meg, hogy a szülők jelenléte veszélyeztetheti a vizsga zavartalan lebonyolítását, több intézkedést is hozhat:

  • Megtilthatja, hogy a szülők a teljes épületbe belépjenek.
  • Kijelölheti, hogy a szülők csak az épület bizonyos pontjáig kísérhetik gyermeküket.
  • Az épület bizonyos részein, esetleg a vizsga teljes időtartama alatt megtilthatja a tartózkodást.

     

     

    Hozzászólások

    A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

    A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

    Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

    Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.