Meddig lehet kérelmezni a plusz egy év ovit?

Az ünnepek miatt elég szoros a határidő. Mutatjuk a dátumot.

Ha egy nagycsoportos augusztus 31-ig betölti hatot, akkor 2020 óta csak akkor maradhat még egy évet az óvodában, ha a szülő ezt külön kérelmezi az Oktatási Hivatalnál.

A mostani tanévben ezt az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek. Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.

A kérvényt egyedül abban az esetben nem kell beadni, ha a hatéves január 18-ig a szakszolgálattól megkapja az SNI/BTMN státuszt. Eddig a napig kell a szülőknek az óvodában bemutatniuk a szakértői véleményt, és ez alapján az intézmény rögzíti a köznevelési információs rendszerben, hogy a gyerek még egy évet maradhat az óvodában.

Ha azonban a szakvélemény nem készül el határidőre vagy addig nem kapnak időpontot a szakszolgálathoz, akkor a szülőknek január 19-ig ugyanúgy kérelmezniük kell a plusz egy év óvodát.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.