Most kiderül, mennyit keresnek valójában a NOKS-dolgozók

A Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) felmérése arra keresi a választ, milyen anyagi körülmények között élnek a pedagógus végzettség nélküli NOKS-dolgozók

A PDSZ célja ezzel, hogy valós adatokon keresztül mutassák be, valójában mekkora fizetése van a közoktatási és szakképzési intézményekben dolgozó, pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező, nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai munkatársaknak.

Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy feltöltik:

  • az anonimizát bérjegyzéküket ( a személyes adatok legyenek kitakarva), amin jól látszik, hogy mekkora a nettó bérük
  • a fekete szívet, melyen szerepel a havi nettó fizetés összege (az arcnak nem kell rajta lenni a képen)

A felmérést ezen a linken lehet elérni.

Az Eduline-on is beszámoltunk egy olyan iskolatitkárról, aki csak nettó 255 ezer forintot keres.

Egyszer az a válasz érkezett, hogy amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek. Valaki vagy valakik szemében nagyon le van nézve a mi munkakörünk, feladataink, mert már mást nem tudunk mondani.

- írta szerkesztőségünknek.

Az viszont biztos, hogy a noks-os dolgozók 2026-ban sem számíthatnak érdemi béremelésre, mert arra nincsen költségvetési fedezet. Ehhez képest a pedagógusok bére már kétszer, 2025 januárjában és 2024-ben is emelkedett, ebből a nevelést-oktatást segítők kimaradtak.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.