Jöhet az újabb pedagógussztrájk? Ezeket követeli a szakszervezet
A noks-os dolgozók béremelései mellett követelik többek között a sztrájkjogot korlátozó intézkedések eltörlését és ötelemű bérrendszer bevezetését is.
Kongresszust tartott november 29-én a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen 18 pontban foglalták össze, miket követelnek a 2026-ban megválasztott következő kormánytól.
,,A magyar társadalom jövője az oktatási intézményekben dől el. Ha az iskola szabadságra, felelősségre, önálló gondolkodásra nevel és tanít, akkor biztos lábakon álló demokratikus és versenyképes országban hisznek az oktatásért felelős politikusok. Az az iskola, amely félelemre, engedelmességre nevel, felelős állampolgárok helyett alattvalókat teremt, akik nem képesek a globális világ kihívásaira válaszolni – ha Magyarország ezen az úton halad Európa perifériájára sodródik." Ennek tekintetében a Pedagógusok Szakszervezete a szombati kongresszusán 18 pontban fogalmazta meg, mit várnak a 2026-ban alakuló új kormánytól a közoktatással kapcsolatban.
1. Legyen önálló oktatási minisztérium (amelyhez tartozzon minden gyermekeket érintő nevelési és oktatási terület – a bölcsődétől az egyetemig, a gyermekvédelmet is beleértve)!
2. A státusztörvény (Púétv.) és a szakképzési törvény helyett alakítsanak ki minden oktatásban dolgozóra vonatkozóan egységes törvényi szabályozást és bérezést!
3. Követeljük a köznevelési foglalkoztatottakra vonatkozó, sztrájkról szóló jogszabály visszavonását!
4. Legyen új bértábla a közoktatásban és a köznevelésben dolgozóknak, amely figyelembe veszi a munkában eltöltött időt! Számítási alap legyen:
5. Pedagógusoknak és oktatóknak 5 elemű bérrendszert:
6. Legyen a gyermekvédelemben dolgozó nem pedagógusoknak is bértáblájuk, melynek vetítési alapja a garantált bérminimum 150 százaléka!
7. Vezessék ki a teljesítményértékelési rendszer jelenlegi formáját! A minőségi bérpótlék megállapítása az óvoda/iskolavezetés belső értékelése alapján történjen az intézmények belső sztenderdjei szerint.
8. Általános és középiskolákban heti 22 óra legyen a tanítással lekötött munkaidő, míg óvodákban heti 28 óra a közvetlenül gyerekekkel való foglalkozással lekötött munkaidő! El kell törölni a tanítással le nem kötött munkaidő kötelező nyilvántartását! Az igazgatók csak konkrét feladatok ellátására (helyettesítés, versenyeztetés, intézményi rendezvények, szülőkkel való kapcsolattartás, kirándulások, erdei iskolák, ügyelet, ebédeltetés stb.) rendelhessenek el kötelező feladatellátást, az éves munkaidőkeret 20 százalékáig! Minden kötelező tanítási órán felüli helyettesítést, gyermekfelügyeletet túlmunkaként fizessenek ki!
9. Meg kell újítani az óvodapedagógus, tanító és tanárképzést:
10. A bürokratikus központosítást váltsa fel a decentralizáció és valósuljon meg a helyi/intézményi autonómia (munkaügyekben, költségvetésben, helyi tantervi szabályozásban), a szakmai és pénzügyi elszámoltathatóság megteremtésével együtt!
11. Lehessenek iskolafenntartók az önkormányzatok is, amennyiben igényt tartanak az intézményre! Az állami normatív támogatás legyen egységes a különböző fenntartású intézményekben!
12. Meg kell újítani a tartalmi szabályozást, elengedhetetlen a Nat, valamint a szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálata! A tanulásszervezés helyi igényekhez igazodjon!
13. Csökkentsék a diákok kötelező óraszámát, sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az alapkészségek elsajátítását segítő óráknak és az idegennyelv oktatásnak!
14. Meg kell teremteni az MI oktatásban történő alkalmazásának jogi hátterét, és szakmai támogatást nyújtva ösztönözni kell a pedagógusokat az MI oktatásban történő alkalmazására!
15. Terjesszék ki a tankötelezettség határát 18 éves korig!
16. Meg kell újítani a középfokú szakmunkásképzést! Az első két év szakmai alapozás után lehessen megkezdeni a szakmai gyakorlatot.
17. Minden EGYMI-ben történjen meg az ellenőrzés, hogy a tárgyi és személyi feltételek adottak-e a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítására!
18. A demográfiai változások oktatásra gyakorolt várható hatása indokolttá teszi az iskolaszerkezet újragondolását, amelyet meg kell előznie egy széleskörű szakmai és társadalmi vitának!
Legyen szolidaritás, tanszabadság és esélyegyenlőség a magyar oktatásban!
- zárják a listájukat.
A PSZ ugyanakkor nem csupán a közoktatással kapcsolatban fogalmazott meg követeléseket. A lista tovább folytatódik többek között az óvodával, szakképzéssel, gyermekvédelemmel és érdekvédelemmel.
A szakképzéssel kapcsolatban például azt írják, amellett, hogy meg kell újítani a szakmunkásképzést,
A teljes követeléslistát ide kattintva nézhetitek meg.
A noks-os dolgozók béremelései mellett követelik többek között a sztrájkjogot korlátozó intézkedések eltörlését és ötelemű bérrendszer bevezetését is.
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.