16 éves korhatárt javasolnak az EP képviselők a közösségi médiában és videóplatformokon

A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.

Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavazták a gyerekek online védelméről szóló jelentést – írja a Népszava. A jelentés jogilag nem kötelező, de világosan jelzi a képviselők szándékát. Christel Schaldemose dán EP-képviselő a vitán hangsúlyozta, hogy az amerikai és kínai technológiai óriások gyakorlatilag korlátlan hozzáféréssel rendelkeznek a gyerekek figyelméhez:

Egy kísérlet közepén vagyunk, amelyben az amerikai és kínai technológiai óriásoknak korlátlan hozzáférése van a gyerekeink figyelméhez.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a hatékony életkor-ellenőrzés nélkül a korhatár csak formai maradna, ezért a jövőben már nem lenne elég az egyszerű „elmúltam 16 vagy 18 éves” kattintás.

A baloldali-liberális képviselők közül sokan azt szerették volna, ha nemcsak a gyerekekre vonatkozna a szabályozás, hanem az egész digitális térben betiltanák a függőséget erősítő funkciókat. Hosszú még az út addig, amíg az ötletekből jogszabály születhet, a jelenlegi javaslatokat azonban a Bizottság akár egy jövő év végi új jogszabálytervezetbe is beemelheti.

 

Shutterstock

Megkerülhetetlen a tizenévesek telefonfüggősége

Az EP jelentése az adatokra is hivatkozik: a 13–17 évesek háromnegyede óránként ellenőrzi mobilját, közel ötven százalékuk szinte folyamatosan online van, és a 11–14 évesek 84 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal. A túlzott online jelenlét pszichés problémákhoz vezethet, és a gyerekek fejlődését is negatívan befolyásolhatja. A jelentés ezért javasolja a „gyerekprofilozás” tiltását, hogy a platformok ne követhessék a fiatalok minden tevékenységét, valamint a videójátékok szabályozását, hogy kiszűrjék a függőséget okozó elemeket.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke bemutatta a tesztelés alatt álló életkor-ellenőrző alkalmazást, amely lehetővé tenné, hogy a felnőtteknek szóló tartalmakhoz csak a megfelelő korú felhasználók férjenek hozzá. Ha az EP javaslatait a Bizottság is elfogadja, a 16 éves korhatár és a szülői engedély hamarosan a gyakorlatban is érvényesülhet, és a digitális tér biztonságosabbá válhat a gyerekek számára.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.